Irodalmi Szemle, 1996

1996/2 - Kovács Sándor Iván: Kárpát szent bércére...

"Kárpát szent bércére...."

Tátra-nyomok a magyar költészetben és egy Kölcsey-elbeszélésben*

Kőszikla és szent hegy

1840. augusztus 4-én nevezetes férfiú állott a Magas-Tátra legnyugatibb, 2496 méter magas csúcsán, a Krivánon: 11. Frigyes Ágost szász király, "s ott magasztalva nyilatkozott azon ország szépségéről, mely lábai alatt terjed". Az idézet abból az egy évvel későbbi tudósításból való (Athenaeum, 1841. augusztus 22.), amely már arról tájékoztat, hogy a szász koronás fő tátrai látogatásának emlékére oszlopot állítottak. A Jelenkor négy nappal korábbi beszámolója így örökítette meg az eseményt: "Az emlék öntött vas pyramis, csonkított tetején a szász, korona nyugszik; a pyramis négy oldalán a következő, erősen megaranyozott feliratok láthatók: 1. éjszak felé: Fridrik Auguszt a szászoknak névvel és tettel dicső királya Krivánt megjárja aug. IV. MDCCCXL. Kíséretében lévén Hainz Fridrick főőmagy és segédtiszt; Zipser Keresztély tanár és tanító; Thuránszky Péter főszolgabíró és Miinster György királyi erdőmester s táblabíró, ki emlékét mély tisztelete jeléül emelte."

Ez a Münster György afféle literátus erdőmester volt; Toldy Ferencnek, irodalomtörténetírásunk "atyjának" rokona, s meg is kérte az akkor még Schedel Toldyt: írjon egy emlékoszlopra véshető epigrammát erdőmesteri működése nagy eseményéről. Toldynak volt annyi ízlése, hogy Vörösmarty Mihályra hárította a feladatot. És Vörösmarty 1841 nyarán ki is rukkolt A Krivánon című epigrammával:

Itt állt egy távol népnek szabadelmíí királya,

S a föld szépségén lelke gyönyörbe merült,

Vajha ne csak földét tudják bámulni hazánknak:

Nemzete légyen erős, s tettei híre dicső.

* Tanulmányomat a pozsonyi Irodalmi Szendenek írtam.