Irodalmi Szemle, 1995
1995/10 - 7x1x7 - 7x1x7: (Bertók László Húrom az ötödiken című köteléről véleményt mond Reményi József Tamás, Márton László, Kántor Péter, Rakovszky Zsuzsa, Alexa Károly, Szilák Péter és Varga Lajos Márton)
7x1x7 7x1x7 *m -■+ Mm 7x1x7 7-en 1 könyvről 7 mondatban Reményi József Tamás D Látom, motoz a konyhában — Jó, jó, én csak egy bogaras —, az egyetlen helyen, ahol ma férfias dolog verset írni, ahol a magány tárgyias és póztalan, ahol kosarak, edények, késre váró zöldségek között az imént olvasott újság híre működni kezd. E9 Látom, amint e tárgyiassága rezignált tudomásulvételként, a megszólalás hiteleként marad meg —Semmi, csak a kezem nyoma —, maguk a tárgyak tűnnek kifelé a képből, szavak, majd szócsonkok válnak belőlük, végig nem mondott szófordulatok, függőbeszéd darabjai: névelővel is ellátott, fogalommá "emelt" idézetroncsok. B Látom, hogy olyanformán filozofál, mint Petri György — Elszalasztani, ami épp —, hogy idősb rokona volna Parti Nagy Lajosnak: fáj, nagyon fáj, amiért a költőnek mostanra a nyelvből a gyötrés és a gyötrelem jutott — (), én szeretném, ha szeret —, s hogy képes a szentenciaszerű igazságokat parodisztikusan, mégis érvényesen, a ráismerés örömét fonákul is megadva közölni, akár Orbán Ottó — senki sem akar háborút / csak még egy kicsit hazudik —, azaz ott van a kortársi groteszk legjobbjai közt, s ami elkülönbözteti tőlük, ami az ő többlete, az a még nyilvánvalóbb ártatlanság ereje, mely a naivitást is vállalható mély, ösztönszerű tudásból és erkölcsből fakad. il Ezért sugallta neki a poétika a — nevezzük így-------népi szonett formát, az ú jabban reneszánszát élő műfaj puritán, egyre hallgatagabb, szándékosan döccenő variációját — annyi hallgatást, ami megy —, a nyolc szótagos, gyakran magyaros felező nyolcas soraival, csupán két rímpárjával, kurtára vett zárlatával; pannon változat, de Nagyszalontán is értékelnék. a így születnek — jósoljunk nyugodt szívvel — olyan maradandó remek darabok, mint a 148. szonett — Mintha aknagránát esne —, amelyben az egyetemes líra kizsarolt fogalmai (semmi, egész, űr, részlet) újratelítődnek alkony és elmúlás egybejátszásában, finoman belekomponált önreflexióval. Bertók László Három az ötödiken
