Irodalmi Szemle, 1995

1995/9 - NYELV ÉS LÉLEK - Lanstyák István - Szabómihály Gizella: Magyar vagyok, és szeretném, ha ez Játszódna és hallható lenne!

nyelv és lélek

LANSTYÁK ISTVÁN — SZABÓMIHÁLY GIZELLA

"Magyar vagyok, és szeretném, ha ez látszódna és hallható lenne!"

(Középiskolások véleménye a magyar és a szlovák nyelv keveréséről)1

1.

A kétnyelvű magyarok első- és másodnyelvének váltogatásával, vagyis az ún. (nyelvek közötti) kódváltással összefüggő kérdéseket a magyar nyelvészeti és nyelvművelő szakirodalom eddig igencsak mostohán kezelte.

Az emigráns kétnyelvűség viszonylatában egyetlen szerzőt említhetünk csupán, Bartha Csillát, aki a Michigan állam fővárosában, Detroitban élő magyarok nyelvhasználatáról írt kandidátusi értekezésében külön fejezetet szentel a kódváltás kérdéskörének (1995:120—131). Egyik korábbi, nyomtatásban is megjelent munkájában (1992) a kódváltást a minden beszélőközösségben meglévő nyelvi heterogenitás egyik megnyilvánulásaként tárgyalja, rávilágítva a kódváltás és a kódválasztás, a kódváltás és a szókölcsönzés, ill. az egy nyelven belüli és nyelvek közötti kódváltás összefüggésére. Ezenkívül a szerző a kódváltásnak az angolszász szakirodalomból ismert különféle típusait saját detroiti anyagából vett szemléletes példákkal illusztrálja.

A Kárpát-medencei őshonos kisebbségi magyarság kód váltásával kapcsolatban szintén csak egy szerzőt említhetünk, az amerikai Susan (ialt, aki a kétnyelvű felsőőri magyarok nyelvcseréjéről írott világhírű és máig sokat idézett (csak nálunk sajnálatosan kevesek által ismert) könyvében többek között e közösség kódválasztási és kódváltási szokásait is leírja, mégpedig a nyelvcsere szempontjából (1979:97—175). Egy másik, magyarul is megjelent munkájában (1991) a szerző a felsőőri magyarok nyelvi viselkedésének idevonatkozó