Irodalmi Szemle, 1995
1995/9 - L’HOMMAGE - Pomogáts Béla: A történetíró igaza
vákiai magyar irodalom első két évtizedéről (Két kor mezsgyéjén), Csanda Sándornak az "első" szlovákiai magyar nemzedékről írott munkája vagy Görömbei Andrásnak az 1945 utáni szlovákiai magyar irodalomról készített könyve volt. A teljességre törekvő összefoglalás és a kézikönyvszerű feldolgozás igénye először Fonod Zoltánnál kapott szerepet ennek az oly fontos korszaknak az ábrázolásában. (Kitekintve a különböző kézikönyvek, így a Budapesten megjelent hatkötetes akadémiai feldolgozás idevágó fejezetétől, amelyek fölött egyébként eljárt az idó'.) Fonod Zoltán Üzenetének legnagyobb értéke abban áll, hogy jól tájékoztat a szlovákiai magyar irodalom első korszakának folyamatairól és alkotó egyéniségeiről, s a közölt információkat szerves rendben helyezi el. Ennek a tájékoztatásnak köszönhetően könyve valóban kézikönyvként használható, s mint ilyen, az egyetemi és főiskolai oktatás nélkülözhetetlen segédkönyve lesz. Nagyon hiányzik a szlovákiai magyar irodalom korszerű lexikona, nos, addig is, amíg ez elkészül, Fonod munkája mint lexikon is használható. Fonod irodalomtörténeti tanulmányai (ahogy az Üzenet is) a szlovákiai magyar irodalom teljes hagyományát és örökségét veszik számba, a tabló középpontjában mindazonáltal kétségtelenül Fábry Zoltán alakja áll. Róla több tanulmányt, e- mellett egy átfogó pályaképet is készített Fonod: a Megmozdult világban című monográfia 1987-ben, majd ennek Perben a történelemmel című átdolgozott kiadása 1993-ban került az olvasó elé, és ugyancsak Fonod rendezte sajtó alá Fábry összegyűjtött műveinek sorozatát. Példázatos és jelképes ez a Fábry-örökséghez ragaszkodó hűség, általa nyilvánul meg — hogy Fábry egy jellegzetes szófordulatát kövessem — a "történetíró igaza". A történetíróé, aki egy emberi közösség irodalmának és ezen keresztül nemzeti önazonosságának a gondozására vállalkozott és önismeretét fejezte ki. Olvasói nevében s a magam nevében is tisztelettel és szeretettel köszöntőm a 65 éves "történetírót" — Fónod Zoltánt. ľhommage Pomogáts Bélo
