Irodalmi Szemle, 1995

1995/9 - L’HOMMAGE - Görömbei András: Dobos László hatvanöt éves

Dobos László hatvanöt eves

A közép-kelet-európai régió kisebbségeinek mindmáig létszükségletük az, hogy időről időre fölnőjenek belőlük azok az emberek, akik önmagukat a közösségért való cselekvésben az átlagos emberi mérték sokszorosára növesztik. így tart ják meg a kisebbségi közösségben a kényszerűségek súlya alatt meg-megfáradó lelket, fölötte pedig a meg-megroggyanó eget

Dobos László évtizedek óta a szlovákiai magyarság egyik Atlasza. Személyes és kollektív élmény, egyéni és közösségi gond szétválaszthatatlan benne.

Cselekvő történelmi jelenlétéről rendkívül sokoldalú munkássága tanúskodik. Előbb tanár a Pozsonyi Pedagógiai Főiskolán, a Csehszlovák írószövetség magyar szekciójának a titkára, az Irodalmi Szemle létrehívója, évtizedekig főszerkesztője, a Madách Kiadó alapító igazgatója, a Csemadok elnöke, miniszter — majd a Madách Kiadó műszaki osztályának a vezetője. A rendszerváltás után ország- gyűlési képviselő, a Magyarok Világszövetségének alelnöke... Egy-egy ilyen talán ridegen hangzó "címke" mögött az ő esetében mindig hatalmas munka, közösséget óvó elszántság az aranyfedezet. Ha előremozdult valamely jó ügye a szlovákiai magyarságnak az utóbbi évtizedekben, annak Dobos László mindenkor az egyik fő ösztönzője vagy önzetlen pártfogója volt. A leveretésből is újra és újra fel- emelkedett. A hetvenes évek elején hosszú ideig a nevét sem lehetett leírni Csehszlovákiában. Ekkor sem tört meg. Szilenciuma idején írta meg a szlovákiai magyar irodalom egyik lejelentősebb művét.

íróként előbb szemlélettágító esszéi, kritikái révén vált a neve ismertté. A provincializmus ellen hadakozva a színvonalas szellemi élet előfeltételeinek megteremtését szorgalmazta, jól tudván, hogy megfelelő szellemi közeg és fórumok nélkül még a jelentős tehetségek sem tudják kibontakoztatni képességeiket. Szót emelt az. újságírás és az irodalom összekeverése ellen, "irodalmasítani" akarta az irodalmat. Korszerű hagyományszemléletet szorgalmazott, műfaji, esztétikai kérdésekre irányította a figyelmet. Az anekdotizálás helyett a dinamikusabb közlésformák alkalmazását, az intellektuális világértelmezés fontosságát hangsúlyozta. A Gondok könyvében később is érdemes volt kiadnia ezeket a szemlélettágító írásokat.

Egyre szélesebb horizontú és egyre összetettebb formateremtő elvek szerint felépített első regényei trilógiát alkotnak. Az illyési értelemben vett korszerű "múltteremtés", azaz múlttudatosítás hatalmas munkáját végezte el általuk Dobos László. Egy különlegesen kegyetlen sorsú magyar kisebbség méltóságigényét is határozottan megfogalmazta.

ľhommage