Irodalmi Szemle, 1995

1995/9 - 7x1x7: (Orbán Ottó Kocsmában méláz a vén kalóz című könyvéről véleményt mond Bertók László, Kis Pintér Imre, Pálinkás György, Vajda Mihály, Esterházy Péter, Schein Gábor és Tőzsér Árpád)

m Sl.jM*j4%tW ’m # .^L M., A, m

7-en 1 könyvről 7 mondatban

Orbán Ottó Kocsmában méláz a vén kalóz

Bertók László

D Kérem, én itten egy élőlényt látok, kiállnak belőle a törött csontok, kilátszanak a villámló idegvégződései, folyik a vére, de minden sugár összefut benne, s újra meg újra szembeköpi a legyőzőjét, szidja, gyalázza, nekimegy; miért adná föl, ha a lélek (vagy mi?) az ugyanaz benne, mint a legyőzőjében?

ES Másrészt meg mintha meztelen fejű madárfiókák nyújtogatnák a fészekbó'l a kopasz nyakukat (egy bokor pöcs, amelyiken közben csőrök nőttek), s várná a kis háromfejű?, hétfejű?, hogy jöjjön az élelem, hozza már valaki a legyet, békát, köretet, ha eddig hozta, hiszen... hiszen olyan esendően abszurd az egész.

Q Villon, ez a csirkefogó, ez a halálraítélt eretnek, ez, kérem, folyton visszaszökik a száműzetésből, bicskázik, betör a kollégiumba, megdugja a legszebb nőket, s olyan verseket ír, hogy a professzoroknak elsül a ceruzájuk, s nem tudják, mitől; s ez a vénség meg, ez a csapzott Lear király, aki mindent tud a költői mesterségről, de semmit sem a költészet titkáról, ez meg azt mondja, a gyalázatos, hogy nincs remény.

D Tényleg nincs.

a Egy vers hosszú távon sem fog szétlőni egy tankhadosztályt, soha.

@1 Hát akkor?

Q Ha idáig jutottunk, akkor jöhet, hogy ebben a pillanatban (verseskönyvben) az egész görög—zsidó—keresztény—magyar... mi is?, s hogy akit lángon sütnek, az ne lökdösse félkézzel a világmindenséget, s miért ne lökdösse?, s hogy szonett meg imitáció, irónia meg posztmodern, hogy ennek a "hatvanéves" költőnek a kisujjában is, hogy ez itt mindent, s hogy bocsánat...