Irodalmi Szemle, 1995

1995/7-8 - ÁRGUS - E. Fehér Pál: Cseh biográfia Kossuth Lajosról

árgus

a legkülönbözőbb időkben. S mennyi Kossuth utcát kereszteltek át Trianon után, a II. világháború után, a mostani rendszerváltás után a szomszédos országokban, ahol Kossuth amolyan nacionalista ördögnek számított, és sokak szemében magyar sátán mind a mai napig! Hányszor fejtették már ki, hogy Kossuth mekkorákat tévedett a szabadságharc idején, például a nemzetiségi kérdésben (és ez — sajnos — igaz), de ugyancsak kevés hangsúlyos szó esett arról, hogy mégiscsak Kossuth kezdeményezte (tragikusan későn ugyan, de mégis) a korabeli Európa első normális nemzetiségi törvényét a már Szegeden ülésező parlamentnek, s bizony, az ő dunai konföderációs tervénél megfelelőbb politikai gondolatot eddig sem tudtak összeszedni ezen a tájon a magyarok és a nem magyarok együtt és külön-külön.

Kossuth Lajos történelmi átka, hogy aktuális politikai jelszavak foglya maradt: ebben a században aligha akadt magyar államférfi (Horthytól Rákosiig és Kádártól Antaliig), aki ne az ő valamely mondatával próbálta volna igazolni saját jó-rossz ideáit, nem nagyon tudok olyan román, cseh, szlovák, szerb vagy horvát politikusról, aki ne vele példázta volna a magyar "veszedelmet". Egyértelműen ki kell mondani, hogy Kossuth hosszú élete során ugyan számtalanszor tévedett, de erős kritikai-önkritikai érzékkel áldotta meg a sors. Tőle származik az a jeles mondás, hogy a politika a lehetőségek tudománya, s ezt ő be is tartotta, nem Kossuth a felelős azért, hogy immár másfél száz évnél hosszabb idő óta mennyien magyarázzák félre, ki mindenki hasz- nálta-használja őt ürügyül.

Ebben a közegben, ebben a politikai és tudományos légkörben kell értékelnünk a brünni Masaryk Egyetem professzorának, a Cseh Köztársaság jelenlegi budapesti nagykövetének, Richard Pražáknak a teljesítményét, aki az egyetem tudományos zsebkönysorozatában adott közre egy Kossuth-életrajzot. A könyv akkor is meglepetés, ha tudjuk, hogy Pražák kiadott már Brünnben egy érdekes, nem kevés eredeti szempontot tartalmazó összefoglalót Magyarország történetéről. S valószínűsíthető, hogy a szerző számára a magyar reformkor különösen kedves lehet, hiszen még 1986- ban az ő előszavával és filológiai segítségével láttak napvilágot Az se nachýli noc címmel a prágai Odeon Kiadó nevezetes sorozatában, a Svetová čet- bában, Libor Štukavec tolmácsolásában Vörösmarty válogatott költeményei.

Félreértés ne essék: Pražák könyvének nem csupán az az érdeme, hogy a volt monarchia népeinek nyelvén ez az első Kossuth-életrajz, noha ez sem lenne lebecsülendő teljesítmény. Richard Pražák művének legfontosabb eredménye, hogy a tudós mellőzni tudta a pozitív és a negatív előítéleteket, a propagandisztikus szólamokat, a politikai hasznosság elvét — azaz objektív maradt. Nem véd- vagy vádiratot szerkesztett, hanem életrajzot írt.

Ez a Kossuth-életrajz igen pontos. Nem csupán a magyar szakirodalom eredményeit használja fel, hanem még a második világháború éveiben Magyarországon menedékre talált német író, Ottó Zarek Kossuth-regényét is használta. (Zareket Radnóti is szerette, naplójában emlegeti, Kossuthról szóló dokumentumregénye pedig már a háború alatt megjelent magyarul, Horváth Zoltán fordításában.) Sőt Pražák — érzékelhetően — igyekszik az eredeti forrásokat beépíteni könyvébe. Tehát nem több könyvből írt egy újat, hanem végigolvasta Kossuth cikkeit, beszédeit, levelezését, a kortárs hírlapokat, szorgalmasan látogatta a levéltárakat, s