Irodalmi Szemle, 1995

1995/7-8 - ÁRGUS - E. Fehér Pál: Cseh biográfia Kossuth Lajosról

árgus díthatatlan spanyol, főleg szleng ki­fejezéseket. Milyen szereplők élik meg a regény­ben ábrázolt megjelenő világot? Chupa, Arcadio édesanyja börtönben szüli meg Arcadio féltestvérét, Tomassót, akit ott is hagy a lengyel ("polák") börtönőr házaspárnál, akiktől a fiú megszökik a Jézus Születése-templom kórusába, s kisvártatva Carl C. Cane nagytisztele- tes úrnál talál ja magát. Innen ragadja el őt féltestvére, hogy megkeressék a bör­tönben maradt Öreg Johnt, aki belehalt a szabadulást jelentő alagút ásásába, és Hondót, aki viszont megmenekült, mégis a mennyben keresi véletlenül, erejét fel nem ismerve meggyilkolt ked­vesét, de találkozik Arcadióval és To- massóval, s végül Arcadio, aki ekkor már egyedül vándorolt, megleli éde­sapját is, a féllábú és alkoholista Homb- rét és annak élettársát, Johnát, az öreg prostituáltat. Hát ennyi maradt az ame­rikai álomból. Mondhatnánk, ezek mind ľ art pour ľ art amerikaiak, az éle­tet az életért élők, akaratukat nem állít­ják valamilyen célképzet szolgálatába, a mocsok e közegben nem a morális indíttatású cél elérését akadályozó, tragikumként megnyilvánuló minőség, hanem az élet tere, az élvezetek és a boldogság állandó kísérőjelensége, tehát egyfajta meghitt változatlanság — élet Amerika produktív energiáinak kimerülése után. Kétezer éves recepthez nyúl vissza William Goyen. Arcadio alakja inkább lélektanilag motivált, és minden kész­tetés annyira tragikusan jelen idejű, hogy önkéntelenül is megborzongunk: hogyan lehetséges, hogy vágyainktól vezéreltetve ezredéveket szédülünk vissza tudat alatt, és a felismerés bele­nyugvást is hoz, majd gondot és fela­datot jelent Arcadiónak. Hát nem ab­szurdum, hogy az utolsó "szemét" he­lyen is kezébe kerülhet az embernek a Biblia, és úgy érzi, megadatott számára a kegyelem lehetősége? És ugye, lehet­séges, hogy bármely formába szorított test önmaga számára is váratlanul —, legalább egyszer a számára megadatott időben lelket "öltsön”, lélekre eszmél­jen? Nem olyan régen írták meg Quasi­modo történetét, hogy ne emlékez­hetnénk a testre, ne emlékezhetnénk Arcadio testére, a hermafrodita Arcadio hímnős, férfi-női testére, a testekre, "a- kiket" kirakatba raktak, a mutat­ványosok bódéjába, a testekre, amelyek a legkülönb élvezetet a kuplerájban nyújtják. A kétezer éves recept tehát: az Igét hirdető Szent Pál, vagyis Arcadio, aki Szent Pálként "csavarog". S mikor min­denki végleg elalszik, ő nem, a képze­letben járva a tisztaságot mutatja fel Amerikának. A testet is elfedi a kép­zelet, a rajongás... — az idő sosem ez az év. Árkádia, arkhé, arkánum, di, dei... E. FEHÉR PÁL Cseh biográfia Kossuth Lajosról Richard PraŤják: Lajos Kossuth (Masa­rykova univerzita v Bmé, 1994) Kossuth Lajosnak van szobra a washingtoni Capitoliumban, s egyálta­lán nem eldugott helyen, nincs viszont tudományos igényű életrajza — ma­gyar nyelven. Most már az idő sem lehet mentség, hiszen halála óta több mint száz év múlt el, legalább tíz rendszerváltozással. Szobra, persze, Magyarországon is van Kossuthnak, legalább ezer, s csak Budapesten legalább negyven utcát neveztek el róla

Next

/
Thumbnails
Contents