Irodalmi Szemle, 1995

1995/7-8 - Beke György: Két utazás Felföldön

Beke György

ellenem, ezért a Klubot tovább nem vezethetem. Majd utánuk mások jöttek, akik elvették az útlevelemet, újra meg újra behívtak, összevertek.

— A Klubot pedig megszüntették?

— Nem merték. Túlságosan ismert volt már. Rosszabbat tettek vele. Formálissá silányították a tevékenységét. Többé nem is érdekelt senkit.

Tóth Lajos nem nagyon törődhetett a veréssel, a fenyegetésekkel, hogy állását is elveszítheti, ha még abban az 1978-as évben Érsekújváron részt vett a Központi Klubtanács megalakításában. 1981-ben Vágsellyén Theátrum Irodalmi Társaságot hozott létre, melyet két év múlva betiltottak. Az ürügy: etnikai szervezkedés, megnyilvánulás.

2/d

Kérdezem erre: Dévényben továbbra is megtartják a szláv népünnepélyeket?

— Hogyne tartanák.

— És azok nem etnikai jellegűek?

7/c

Sellyén a magyar Vörösmarty Klub előadásaira helybeli szlovák értelmiségiek is eljártak. Ott ismertem meg Július Morávek tanárt, a vegyészeti szakiskola igazgatóját, a helyi Matica slovenská vezetőjét. Él-e még? Mi van vele?

— Ő lett Vágsellye polgármestere. A magyar szavazók támogatásával is. Éppen olyan rendes ember, mint addig.

Nem a polgármester hibája az, hogy a sellyei tanácsban egyetlen magyar sincsen. A választási törvény ugyanis csak a többséget részesíti előnyben. A közeli Felsőszeli ben fordított a helyzet: csak magyarokból áll a tanács, noha a településen

— számbeli kisebbségben — szlovákok is élnek.

— Frre mondja a nacionalista szlovák sajtó, hogy a magyarlakta vidékeken elnyomják a szlovákokat?

— Ilyen joggal az iskolánkról is elmondhatnák ugyanezt, mivel a diákjaink magyarok.

8/b

A nyelv műhelye: az iskola.

Magyar Tannyelvű Magángimnázium. Tóth Lajos. Anno Domini 1991. Ez az iskola felirata. Ugyanis éppen olyan magánvállalkozásnak számít, mint, mondjuk, egy cipészműhely.

Tóth Lajos 1979-ben részt vett a magyar iskolák felszámolása ellen szervezett országos tiltakozásban. Magától értetődő, hogy a bársonyos forradalom után azonnal megragadta az első alkalmat a magyar magángimnázium létesítésére.

Sajátos kísérlet ez az intézmény az ezeresztendős magyar iskolatörténetben. Személyiségközpontú, független az államtól. Nem koncentrikus, hanem lineáris módszerű. A fiatalok tíztől tizennyolc éves korukig egyazon iskolában tanulhatnak.