Irodalmi Szemle, 1995
1995/7-8 - Beke György: Két utazás Felföldön
Két utazás Felföldön 2/c Tamási Áron 1937-es "szlovenszkói" látogatása után a magyar egységet sugallta erdélyi tanácsként felvidéki sorstársainak. Ma újra ezt tenné? Sebők doktor az Együttélés híve. Keszeli Feri kollégám liberális. Tóth Lajos 1990-ben egyenesen Liberál Salont hozott létre Vágsellyén. Szabadelvű gondolkodók fórumát. Perlekednek is egymással? Egyik kassai barátom szelíden zsörtölt: Tóth Lajos csodálatos pedagógus, önfeláldozó ember, de "túlságosan liberális". Miben is áll Tóth Lajos liberalizmusa? Feleljen erre ő maga. Tarics Péternek adott interjújában mondta (Magyarként a Felvidéken 1918-1993. Püski, Budapest 1994): "Az anyanyelvi hűség és nemzeti kultúr ánk megőrzése ösztönöz bennünket a magyar nyelv magas szintű birtoklására, ezért minden igyekezetünkkel arra törekszünk, hogy gyermekeinkben kialakítsuk az. irodalom és a művészetek által közvetített esztétikai, etikai és világnézeti értékek tiszteletét, az azokra való törekvés belső igényét... Büszkeséggel tölt el, hogy ennek a nemzetnek a kultúráját vall hatom magaménak, és csodálatos, mélységes hálára kötelező tény, hogy e nemzethez tartozom, hogy nyelvében élhetek, legjobb hagyományait őrizhetem és fejleszthetem tovább." Tamási a táj jellegéből is kiolvasni vélte az erdélyitől eltérő szlovenszkói magyar életérzést. Kétségtelen, hogy a Duna menti síkság, a Kisalföld polgárosultabb, mint, mondjuk, az erdélyi Mezőség falusi világa. Közel esik Pozsonyhoz és Budapesthez, a nagyvárosok jobban éreztetik hatásukat. Nem mond ellent polgárosultabb viszonyaiknak az, hogy főleg mezőgazdasági népességűek. Hatott a felvidéki magyarságra a két világháború közötti Csehszlovákia demokratikusabb politikai élete is, a pártok szabadabb működése, beleértve a legális Kommunista Pártot. De a felvidéki magyar liberálisokat és a népi-nemzeti gondolkodásúakat vagy a kereszténydemokratákat, éppen így az új baloldal híveit, a tegnapi kommunistákat sem választja el olyan fal egymástól, mint, mondjuk, az anyaországban. Egybeköti őket a politikai nézeteknél döntőbb létparancs: a nemzeti megmaradás. Enélkül nincs liberális, nincs népi-nemzeti, nincs reformkommunista vagy kereszténydemokrata. Enélkül csak nemzeti elnyomás létezik — vagy éled újjá —, amelyik szintén nem világnézet, hanem etnikum alapján válogat. 3/b Mennyire ismerjük egymás helyzetét, gondjait és lehetőségeit a Kárpátmedence kisebbségi magyar világában? Komáromban ezt az egymásra figyelést tapasztaltam. Kései ebéd vagy inkább korai vacsora az egyik gálántai vendéglőben. Az asztal körül tanárok, Tóth Lajos magángimnáziumából. Kint a délutáni Galánta, Kodály Zoltán városa. Most 17 ezer lakosa van, fele-fele arányban magyarok és szlovákok. E vonatkozásban alaposan megváltoztak a viszonyok Kodály állomásfőnök úr ideje óta, de a nagy zeneszerző emlékét az újonnan beköltözött szlovák városlakók