Irodalmi Szemle, 1995
1995/7-8 - Beke György: Két utazás Felföldön
Beke György hihettem, hogy belerokkant, félreállt. Habár ebben kételkedtem. Nem olyan fából faragták. Az ilyen emberek csak idegen szemmel nézve "megszállottak", valójában józan, teljes jellemek, akik a cselekvésben tudják megvalósítani önmagukat. Úgy négy éve aztán meglepő újdonságot hallottam róla: magángimnáziumot nyitott Cialántán, lakóhelye, Vágsellye szomszédságában. Szlovákia első magán- gimnáziumát, amelynek máris rangja van a Felvidéken, Királyhelmectől Po- zsonyig, Zoboraljától a Duna partjáig, mindenünnen vonzza magához a diákokat. — Megint alapító lettél, Lajos? — öleltem meg, mikor 1994 januárjában Komáromban találkoztunk. Természetesnek találtam, hogy ott volt a felvidéki magyar polgármesterek értekezletén, amely az önszerveződés ösztönző példája lett a Kárpát-medence magyar kisebbségei számára. Nem polgármesterként jött, hanem közéleti emberként, önkéntes feladatvállalásból. Mindig a legsürgősebb munkát végzők közé állt; a galántai középiskola diákjaként, földrajz-történelem szakos tanárjelöltként Pozsonyban, színielőadások, közművelődés szervezőjeként Vágsellyén. l/b Most nem Nyugatról tartok Keletnek, mint 1977-ben, hanem Délről Északnyugatnak, a Komáromnál átkelő országúton. A Duna után végtelen síkság. Ha nem lenne sűrű téli köd, talán nagyon messzire ellátnék. Mé távolabb is, mint a dévényi tetőről. Így csak odaképzelhetem a tájba Érsekújvárt, Dunaszerdahelyet, Lévát, Szencet vagy akár Nagyszombatot. Bármit ide varázsolhatnék, mert az orrunkig is alig látunk. Miért vonzhatta Árpád magyarjait ez a táj, Mátyusföld, a Csallóköz, hogy más vidékek előtt éppen itt telepedtek meg? Bármennyire gazdag termést ad itt a föld, árván védtelen vidék, kitéve hadak járásának, idők pusztításának. Nem voltak-e okosabbak a szlovákok vagy a románok, akik a hegyek oltalmában vészelték át a történelmet ? Bíztak a ködben, amely mindent eltakar? Én sarkamban éreztem végig a lopakodó bizonytalanságot. Kisebbségi lélekkel érzékenyebb vagyok az apró jelekre, mint a biztonságérzetüket magukkal hordozó anyaországiak. Komáromban magyar cégtáblák is... Nagysurány táján a helységeket sem jelzi magyar felirat... Pereden a parókia bejárata fölött 1849-ben kilőtt ágyúgolyó... Ha nem siettet annyira a köd, Komáromban felkeresem Sebők Zoltán doktor urat, pozsonyi vendéglátómat. Jó néhány orvosi tanulmány szerzője, nemzetközileg megbecsült szakember. Akkor is voltak már dolgozatai, mikor kivitt Dévénybe, de ezeket nem emlegette. A közélet tartotta izzásban a lelkét, mint mindig. Most 48 esztendős. Komáromban élő orvosként részese az utóbbi évek átalakulásainak. Alapító tagja az Együttélés politikai mozgalomnak, ő dolgozta ki ennek egészségügyi programját. Feszültségeit a zene oldja. Zenekarvezető, szólóhegedűs. Egy krónikás Sebőkéket "zenélő családnak" nevezte.
