Irodalmi Szemle, 1995

1995/6 - Rainer Maria Rilke: Az áhítat könyvéből, Szerelmes lány, Őszi hangulat (versek)

RAINER MARIA RILKE

Az áhítat könyvéből

Te vagy a szegények szegénye, kő, mely nem mehet semerre sem, leprás kit kerülnek félve, ha kerepel az utcajyeremen.

Nincstelen vagy, akár a szél, a kósza, pőreséged ronggyal nem feded, az árva gyermeken a kopott gúnya a kincsek kincse teneked.

Oly nyomondt szegény vagy, mint a magzat, melybe a megesett lány, ágyékát összeszorítva, beléfullasztja a lélegzetet.

S szegény vagy: akár a tavaszi zápor, amely megadón zuhog a tetőkre, s mint a fogoly, aki szenved a vágytól, míg fojtja világtalan cella csöndje.

S mint a beteg, ki másik oldalára fordul, s már boldog; s mint keréknyomok mentén a virág, vad szelekben rángva; és mint a kéz, amelyre könny csorog.

Mi hozzád mérve a fázó madárhad, mik a naphosszat éhező kutyák, s az elesett, ki a halálra vár csak, és mi a bezárt s ottfelejtett állat szemében a csöndes szomorúság?

S mik az éjjeli menedékhelyek, és mi az ínségesek sokasága ?

Nem mfdmok ők, csak kicsiny kövek, ám ha kell, ők őrölik meg a kenyeret.