Irodalmi Szemle, 1995

1995/5 - ÁRGUS - Vajda Barnabás: Ad fontes

árgus

nemcsak Sherert illetően voltak igazságtalanok, hálátlanok, hanem az őket anyagilag jelentősen támogató és a szervezeti létüket biztosító ellenzéki magyar pártokkal és szabadkőműves körökkel szemben is, s ez a magatartásuk a harcos új generációkra általában jellemző: a történelmi művekben erre sűrűn találunk példákat, s Turgenyev Apák és fiúk)a után ez a téma a szép- irodalomban is gyakorivá lett.

A 80-as évek végén bekövetkezett rendszerváltás idején az egykori sarlósok száma már nagyon összezsugorodott, a publikáló aktivitásuk érezhetően megcsappant, s a jelen problémái felé fordult. Ellenkező esetben bizonyára megelőzték volna a náluk másfél nemzedékkel fiatalabb Vágás Istvánt, s a Scherer-ügyben a helyreigazítást ők tették volna meg. Ez azért is valószínű, mert a 85 és 90 év között mozgó utolsó mohikánok közt olyan is van, aki mindenkor exponált Scherer-hívő volt. Bo- ross Zoltánról, a debreceni Sarló-gyűj- temény létrehozójáról van szó. Ő annak idején A Mi Lapunkban számos cikket közölt (a parasztság helyzetéről az európai országokban, a magyarországi földreform-törekvésekről Nagyatádi Szabó Istvántól a népi írók mozgalmáig, a munkanélküliségről, az illegális gyermekfoglalkoztatásról stb.), s ma nyolcvannyolc évesen is fiúi tisztelettel emlékszik vissza Scherer Lajosra.

ALABÁN FERENC

Az esztétikai és morális hitel olvasópróbái

Pécsi Györgyi: Olvasópróbák (Felsőmagyarországi Kiadó, Miskolc 1994)

Az utóbbi időben a különböző műelemzésekben és műértelmezésekben

egyre fokozottabb mértékben kap helyet az összehasonlítás szempontja, a közös és eltérő motívumok keresése és feltárása, a hasonló vagy rokon gondolatok felderítése, összevetése és értékelése is. Pécsi Györgyi az Olvasópróbák című tanulmány- és kritikagyűjteményében, illetve annak első nagyobb és egyben meghatározó fejezetében (,Szózat-variációk) a közelmúlt több nagy összegező és egyben reprezentatív magyar versét veti össze azon az alapon, hogy azok valamilyen formában Vörösmarty Mihály Szózatának alap- gondolatait gondolják újra. Pécsi szerint Márai Sándor Halotti beszéde, Szilágyi Domokos Bartók Amerikábanya, Domonkos István Kormányeltörésben- je, Kányádi Sándor Halottak napja Bécsbenje és Tőzsér Árpád Adalékok a Nyolcadik színhez című drámai költeménye újabb nemzeti öneszméletünk és öntudatra ébredésünk folyamatában sajátos formában újraértékeli a nemzet és a haza fogalmát s e fogalommal kapcsolatban nagy horderejű érzéseket fogalmaz meg. Az öt vers a 19. századi nagy költő következő kérdéseire válaszol: csak az otthont jelentő helyen le- het-e élni és meghalni; milyen áron lehetséges az itthonmaradás; mikor lehet e-gyáltalán értelme a szülőföldtől való elfordulásnak és eltávolodásnak? Pécsi Görgyi felismeri a válaszokban a hasonló vershelyzeteket, s kimutatja, hogy a hazától való elszakadás tragédiáját s a nemzethez, hazához, anyanyelvhez való új viszonyt miért (és hogyan) élik meg költőink elsősorban az emigrációban (mint Márai Sándor) és az ún. kisebbségi létben (mint a többi négy költő).

Ä tanulmány szerzője szerint mind a magyar irodalomtörténetnek, mind a magyar műfajtörténetnek előbb-utóbb számot kell vetnie azzal a ténnyel, hogy századunk utóbbi évtizedeiben újra megjelentek a "haza-versek", sőt