Irodalmi Szemle, 1995
1995/5 - ÁRGUS - Pokstaller Lívia: A rétegregény
árgus TURCZEL LAJOS Két könyv a két háború közti cserkészetünkről Fogarassy László: A magyar cserkészmozgalom Csehszlovákiában 1919—1939 (Lilium Aurum, 1992) Fogarassy már középiskolás korában, 1937-ben írt egy 20 gépelt oldalnyi terjedelmű önképzőköri pályázati dolgozatot A csehszlovákiai magyar cserkészet története 1926—1937 címmel, a szocialista időszak folyamán pedig többször tett ajánlatot a lapjainknak és a kiadónknak a téma részletes feldolgozására, de törekvése az akkori nyomasztó kultúrpolitikai viszonyok között nem valósulhatott meg. Akkoriban egy nyitott témájú magyarországi művelődéstörténeti pályázaton részt véve cserkészmozgalmunk 1919 és 1932 közé eső első szakaszát dolgozta fel, s nyert vele díjat. A teljes monografikus feldolgozást aztán az tette lehetővé számára, hogy az 1989-es rendszerváltást követően fél évszázados elsüllyesztése után felújult a cserkészmozgalmunk, s előzményeinek a feltárása, bemutatása az új szervezés és fejlődés szempontjából kívánatossá vált. A munkán meglátszik a hosszú előkészületi állapot: a szerző anyagismerete imponálóan gazdag lett, de sehol sem érezni azt, hogy a bőség zavarával küzdene. Mindenütt a lényeges fejlődési vonatkozások kerülnek előtérbe. Első pillantásra engem meglepett a könyv szerkezeti beosztása: az első fejezetben a szerző az 1919 és 1932 közötti szakaszt dolgozza fel, s a következő fejezetben arról jelentős korabeli dokumentumokat közöl. Ugyanaz történik aztán a mozgalom második szakaszával és jól megválasztott dokumentumaival. A különös szerkezeti elrendezés oka pedig az, hogy egyrészt a mozgalom két szakasza között jelentékeny szervezeti és világnézeti különbségek vannak, másrészt Fogarassy az apróbb szerkezeti beosztással szemben az egy tömbből álló hosszú fejezeteket kedvelte, de itt a teljes mozgalmi időszak egy fejezetként való futtatása az olvasó számára túl fárasztó lett volna. Mindkét érdemi részhez bő jegyzetapparátus csatlakozik, melyben a mozgalom addigi irodalma is föltárul. Fogarassy a magyar cserkészet 1918 előtti kibontakozásából könyve céljának megfelelően csak a felvidéki szervezkedéssel foglalkozik. A teljes magyar kezdetet én itt két érdekes vonatkozás miatt említem meg. 1. Az első magyar cserkészcsapatot 1910-ben Budapesten a losonci születésű dr. ifj. Szilassy Aladár gyermek- orvos szervezte meg, s a további korai csapatalapítók között találjuk az ipoly- szalkai születésű Radványi Kálmánt, a Zászlónk című híres cserkészlap későbbi szerkesztőjét. 2. Noha a csehek általában minden újdonságra rugalmasan reagálnak, a magyar cserkészet kibontakozása gyorsabb volt az övékénél. "Kényei-