Irodalmi Szemle, 1995

1995/5 - ÁRGUS - Pokstaller Lívia: A rétegregény

árgus TURCZEL LAJOS Két könyv a két háború közti cserké­szetünkről Fogarassy László: A magyar cserkész­mozgalom Csehszlovákiában 1919—1939 (Lilium Aurum, 1992) Fogarassy már középiskolás korában, 1937-ben írt egy 20 gépelt oldalnyi ter­jedelmű önképzőköri pályázati dolgo­zatot A csehszlovákiai magyar cserké­szet története 1926—1937 címmel, a szocialista időszak folyamán pedig többször tett ajánlatot a lapjainknak és a kiadónknak a téma részletes feldol­gozására, de törekvése az akkori nyo­masztó kultúrpolitikai viszonyok kö­zött nem valósulhatott meg. Akkoriban egy nyitott témájú magyarországi mű­velődéstörténeti pályázaton részt véve cserkészmozgalmunk 1919 és 1932 kö­zé eső első szakaszát dolgozta fel, s nyert vele díjat. A teljes monografikus feldolgozást aztán az tette lehetővé számára, hogy az 1989-es rendszerváltást követően fél évszázados elsüllyesztése után felújult a cserkészmozgalmunk, s előzménye­inek a feltárása, bemutatása az új szer­vezés és fejlődés szempontjából kívá­natossá vált. A munkán meglátszik a hosszú előké­születi állapot: a szerző anyagismerete imponálóan gazdag lett, de sehol sem érezni azt, hogy a bőség zavarával küz­dene. Mindenütt a lényeges fejlődési vonatkozások kerülnek előtérbe. Első pillantásra engem meglepett a könyv szerkezeti beosztása: az első fe­jezetben a szerző az 1919 és 1932 kö­zötti szakaszt dolgozza fel, s a követ­kező fejezetben arról jelentős korabeli dokumentumokat közöl. Ugyanaz tör­ténik aztán a mozgalom második sza­kaszával és jól megválasztott dokumen­tumaival. A különös szerkezeti elren­dezés oka pedig az, hogy egyrészt a mozgalom két szakasza között jelen­tékeny szervezeti és világnézeti kü­lönbségek vannak, másrészt Fogarassy az apróbb szerkezeti beosztással szem­ben az egy tömbből álló hosszú fejeze­teket kedvelte, de itt a teljes mozgalmi időszak egy fejezetként való futtatása az olvasó számára túl fárasztó lett vol­na. Mindkét érdemi részhez bő jegyzet­apparátus csatlakozik, melyben a moz­galom addigi irodalma is föltárul. Fogarassy a magyar cserkészet 1918 előtti kibontakozásából könyve céljá­nak megfelelően csak a felvidéki szer­vezkedéssel foglalkozik. A teljes ma­gyar kezdetet én itt két érdekes vonat­kozás miatt említem meg. 1. Az első magyar cserkészcsapatot 1910-ben Budapesten a losonci szüle­tésű dr. ifj. Szilassy Aladár gyermek- orvos szervezte meg, s a további korai csapatalapítók között találjuk az ipoly- szalkai születésű Radványi Kálmánt, a Zászlónk című híres cserkészlap későb­bi szerkesztőjét. 2. Noha a csehek általában minden újdonságra rugalmasan reagálnak, a magyar cserkészet kibontakozása gyorsabb volt az övékénél. "Kényei-

Next

/
Thumbnails
Contents