Irodalmi Szemle, 1995
1995/5 - Mezey Katalin: Százágú regény
Méhed mozsarában Az arcokról lassan elpárolognak az izzadságcseppek. A megalvadt, világosbarna vérfoltok sem számítanak már. A Fájdalom eltakarodott, imbolygó folt csupán a horizonton. "Most már minden megtörténhet velem!" — sírdogál Yan. A résnyire nyitott ablakon beszökik egy fénysugár. Mesimogatja a baba arcát. Az abbahagyja a sírást és gőgicsélni kezd. Csak ő láthatja a zöld és sárga madárkát. Ahogyan körbetáncolja a helyiséget, mintegy neki kedveskedve. "Megpukkadok a nevetéstől!" — kiáltja a többieknek a pólyából, s pici kezét ökölbe szorítja.
/
