Irodalmi Szemle, 1995
1995/4 - ÁRGUS - Alabán Ferenc: Az esztétikai és morális hitel olvasópróbái
árgus közvetlenül az 1. világháború után, valamint 1940-től, az új világháborúra készülődve. Ez a Babits-interjú azonban igazolni látszik azt a feltevést, hogy a politikai kettészakadás mellett volt egy generációs törésvonal is. Babits soha nem tagadta az írók politikai szembenállását, sőt alább még látni fogjuk, részese is az ilyen küzdelmeknek; mindamellett a- zonban 1929/30-tól egyre gyakrabban figyelmeztetett arra, hogy az irodalom generációkra, öregebbek és fiatalok egymásra acsarkodó csoportjaira szakadt. "...A feszültségért, amely a két generáció között van, ma nem az öregek a felelősek, hanem a fiatalok... A mai fiatalok folyóiratai tele vannak támadással, emberre menő maró kritikával, a harc a jelszavuk... "(111. sz. dók.) 1933/34-től aztán egyre határozottabban utal költőnk egy, a politikai, ill. a generációs választóvonal mellett létező harmadik, a mai írók előtt sem ismeretlen jelenségre. "Bizony, a magyar- országi írók erős és tragikus helyzetbe sodródtak. A közönség mindegyre gyérül, pedig az irodalom legfontosabb motorikus ereje éppen ez... A kiadók az üzlet szempontjai szerint igazodnak..." Úgy tűnik, lassanként megérnek a feltételek a régóta áhított Babits-kritikai kiadás részköteteinek: Babits verseinek, tanulmányainak, regényeinek és levelezésének kiadására. Arra gondolva, hogy belátható időn belül tényleg lesz Babits-kritikai kiadás, szeretném szóvá tenni: néhány írásnak, mely megtalálható a Téglás János által szerkesztett könyvben is, léteznek szöveg- változatai. Pl. a kötet 73. dokumentumának (melyet a könyv Az Est 1929. február 7-i száma alapján közöl) érdekes szövegváltozata található az OSZK Kézirattárában. A dokumentum egy levélfogalmazvány, melyet Babits írt Berzeviczy Albertnek az ő (Babits) Kisfaludy Társaságba való esetleges beválasztásával kapcsolatban. Babits a fogalmazványhoz képest megváltoztatta, pszichológiai szempontból érdekesen megkeményítette levelének végső szövegét, amelyet azután Az Est is közölt. Tudatában vagyok annak, hogy a mostani interjúkötetnek nem volt célja alapos filológiai elemzések készítése; ez az adalék azonban egy későbbi, a kritikai kiadás kritériumait is kielégítő munkának filológiailag érdekes szempontja lehet. Könyvünket az ELTE Irodalomtörténeti Intézetében a Babits Mihály levelezésének kiadására alakult munkacsoport készítette, s a mű egy nagyobb terv része: a Babits Könyvtár első kötete.