Irodalmi Szemle, 1995

1995/4 - NYELV ÉS LÉLEK - Dr. Balla Zoltán: A beszédhangok akusztikai vizsgálatának jelentősége az egyetemes jel- és értelmezéstanban, vagyis a hermeneutikában

perújítás

ALEXA KÁROLY

Tompa Mihály: A pipishez A létről való beszéd

Tompa Mihály (1817—1868) egyetlen igaz barátjával, Arannyal egy évben született, s éppen megérte a kiegyezést. Útja pályatársaihoz képest talán a legmélyebb társadalmi és emberi nyomorúságok világából indult. Villanásnyi népszerűsége Arannyal és Petőfivel vonja össze a nevét. Református lelkészként kivonul a fővárosi irodalmi életből. Vidéki magányában elmondhatatlan testi szenvedésektől megverve, gyermekeit eltemetve a nemzeti ellenállás legemlékezetesebb allegóriáit írja meg. Melankolikus természetlírája szimbolikus hangoltságú, Hamvas Béla szerint az északi magyar tájgéniusz legjellegzetesebb költője.

Tompa Miliály

A pipishez

Nem ruházta még fel a szép kikelet Lomb- s virággal a bús halmot s völgyeket;

Hóval fedve, fagyva a jó földkebel,

Most a napsugár is jégcsapot nevel.

A múlandó nyárral együtt hagytak itt,

S a tavasszal térnek vissza társaid,

De te nem búcsúzol, se be nem köszönsz,

Télen-nyáron itt vagy, kedves kis különc!