Irodalmi Szemle, 1995

1995/4 - Laczkóné Erdélyi Margit: Önámítók drámai térben

Élmény és egzisztencia

KERESZTEZNI KELL EGYMÁSSAL

sarkaiból ezt az eddig volt

lángot vető hit ég

s jövendőt összekötő hídként

(Kiegészítések Hérakleitoszhoz)

Éppen a jelzettek okán mondhatjuk — végigtekintve Cselényi életművén —, hogy a költő az előzőek igézetében távolodott el szükségszerűen a hagyományos élmény-líra lehetőségeitől, és szisztematikus költői kutatásainak keretében a lét egészének megértését avatta programjába. így maga mögött hagyta a mindenkori aktualitást és a nyilvános civilizatorikus irodalmi funkciókat. Heideggemél Hölderlin poéziséről a következőket olvashatjuk: "A költés teszi a lakozást igazán lakozássá. A költés hagy csak tulajdonképpen lakozni (Wohnenlassen). De mi által juthatunk lakáshoz? Az építés által. A költés mint lakozni-hagyás, építés. (Heidegger: "...Költőien lakozik az ember...", 1994. Bp., Szeged).

2/3

Verseim már alig hasonlítanak mindahhoz, amit költészetnek neveznek. A forma mellé végre megjelent nálam a tartalom, de minden eddigitől eltérő módon. Nincs logikai láncolata, a gondolatok, mint a zeneműben a fő és melléktémák, keringenek anélkül, hogy konkréttá válnának. A gondolatok nem az értelem rendje szerint, hanem az értelemre mintegy merőlegesen jelennek meg.

Ehhez a görög tradíciókhoz visszanyúló — ugyanakkor a modernizmus eredményeit beépítő, továbbgondoló — önreflexivitáshoz Cselényit hozzásegítették folyamatos — tudatos és véletlenszerű — szisztematizációi. Mindig újabb analízisnek, olvasásnak, összegezésnek vetette alá írásait. A megíratlan költemény szimbolikus címe is erre utal, valamint arra a meghatározhatatlan cselekedetre, amelyet Heidegger Hölderlin nyomán lakozásként, építésként és lakni hagyásként definiált.

1/3

Fütty szó jobb kulissza. Töpreng, kimegy jobbra. Tüstént visszalökik a színre, megbotlik, elesik, azonnal fölkel, leporolja magát, töpreng. Füttyszó bal kulissza. Töpreng, kimegy balra. Tüstént visszalökik a színre, megbotlik, elesik, azonnal fölkel, leporolja magát, töpreng. Füttyszó bal kulissza.

Töpreng, megindul a bal kulissza felé, mielőtt elérné, megáll, visszahőköl, megbotlik, elesik, azonnal fölkel, leporolja magát, töpreng.

Érdemes azonban szerzőnk kapcsán felidéznünk Gadamer gondolatait is a szép aktualitásáról. Gadamer Kant nyomán újragondolja a szabad szépség és természeti szépség fogalmait, majd egybevetve azokat esztétikai hermeneutikájával, jelentős dolgokat mond a modem művészet érvényességéről. E szerint például nem mondhatjuk azt sem, hogy a nagy művészet a múlté, de azt sem állíthatjuk, hogy a modem művészet megszabadult már minden jelentésszerűségétől, s tiszta művészetté vált. Mert ugyan fogalmi formákba nem önthető az ízlésítélet, a fogalom "rezonancia