Irodalmi Szemle, 1995

1995/3 - Mészáros András: Alexandriai Szent Katalin legendájának bölcseleti háttere

Mészáros András

Azaz azt állítja, hogy Krisztus a teremtő isten, sőt ő a lét alapprincípiuma. Vagyis a vitapont a szubsztancia kérdését érinti, azt, hogy van-e, vagy nincs szub- sztanciális egység Isten és Krisztus között. Az ariánusok fellépése óta folyton vissza-visszatért ez a téma a dogmatikai vitákban. A bölcsek azt állítják, hogy erről az egységről nem beszélhetünk, hiszen ha Krisztus Isten lett volna, akkor mindenhatóságából eredően nem szenvedhetett volna kereszthalált. Katalin viszont az egységet védi, és eközben a verses legenda szövegében felbukkan egy szó — az elvnek megfelelő "eley" kifejezés.33 S hogy ez az eley (elei)semmiképpen sem jelentheti a nem a létezők határát (mint ahogy arra a korabeli nyelvemlékek alapján következtethetnénk), hanem valóban a latin princípium magyar megfelelője, azt a cseh nyelvű legendával való összehasonlítás bizonyítja. Ott a feltámadás kérdéséről szólva mondja Katalin a következőket:

"...Bűh, král nad králi,

je na všem, ve všem dokonalý.

V ničem nemá nedostatek, leč je neménný počátek..."'

(Szabad magyar fordításban:

...Királyok királya, az Isten tökély mindenekben, mindeneken.

Semmiben hiányt nem szenved, hanem eleje ő mindennek...)

A "počátek" szó az, ami megfelel a magyar "eley"-nek. Bohdan Jedlička mutatott rá35, hogy a "počátek" szónak három értelme van: isten léte önmagában van, tehát önmeghatározó, abszolút; az isten léte teljes, azaz tökéletes', isten léte végleges, változatlan (immutabilis, az emberi létezés változóságával szemben). Ahogyan a megfelelő rész folytatódik:

"skrze ného, v ném a z ného všechno jest..."

(Szabad magyar fordításban:

általa, benne és belőle van minden.)

Tehát az ismert skolasztikus tétel szerint "Deus est ens a se, in se, per se existens". A "počátek" vagy az "eley" tehát nem a kezdetet, az eredetet, hanem a princípiumot, azaz az alapokot, a végokot jelenti. Ezt támasztja alá a magyar vers