Irodalmi Szemle, 1995

1995/3 - Mészáros András: Alexandriai Szent Katalin legendájának bölcseleti háttere

Alexandriai Szent Katalin legendájának bölcseleti háttere

(A legenda magyar és cseh verses szövegének összevetése alapján)

(Folytatás)

4.

A disputa Katalin és a pogány bölcsek között a keresztyén vallás alapdogmáit veszi célba. Érdekes összefüggés ebből a szempontból az, hogy míg a remete Arisztotelészt segítségül híva térítette meg Katalint s a vitában a bölcsek szintén Arisztotelészre hivatkoznak, addig a szűz Platón segítségével győz. Ennek az lehet a magyarázata, hogy a legenda írója két, szervesen egymáshoz nem illő Arisz- totelész-képet próbál ötvözni. Az egyik az újplatonikusok által közvetített Arisztotelész (a remete nézetei), a másik pedig az AvcrroCs-félc Arisztotelész (a pogány bölcsek álláspontja). Ezzel szemben a cseh nyelvű legendában a Szent Tamás-féle Arisztotelész (a klasszikus skolasztika) jelenik meg Katalin előadásában. A disputa is ezeket a különbségeket tükrözi.

Vegyük sorra a vita tételeit, amelyekben a bölcsek az ellentmondás elvét szegezik szembe Katalin keresztyén meggyőződésével. Az első vitatétel is egy ilyen ellentmondásra épül: ha az isten mindenható, akkor nem lehet tehetetlen:

"ezt lássátok Ha ysten lehet

hogy ky maganak sem Segythet wala"

Vagyis a bölcsek egy alapdogrnát támadnak: Krisztus istenségét. Erre aztán Katalin a következő figyelemreméltó érvet hozza fel:

"az een wramrol Crystwsrol attyaa Istennek fyarol ky myndeneknek eiey Es mynden yonak kezdety...”