Irodalmi Szemle, 1995

1995/2 - ÁRGUS - E. Fehér Pál: Masaryktól Henleinig

Benešsel (ezzel politikailag voltaképpen halálra ítélte magát, hiszen a háború alatt a szövetséges hatalmak nem tűrték az emigrációs vitákat, viszályokat — saját szempontjukból tökéletesen érthetően), s kidolgozta (nem függetlenül Kossuth vagy Jászi Oszkár gondolataitól) a közép-európai nemzetek konföderációjának a háború után megvalósítandó tervét. És talán azt is érdemes feljegyezni, hogy e tervet — a háborús körülmények között hihetetlen bátorsággal — szinte azonnal ismertette az Illyés szerkesztette Magyar Csillagbán Borsody István. Viszont az sem kétséges, hogy Hodža ugyancsak belekeveredett mindenféle hatalmi harcokba, s életének utolsó szakaszát leszámítva inkább a pozíció, mint az elvek voltak számára fontosak, erről a- zonban nem történt említés.

Kiemelkedő részletességgel tárgyalja a lexikon Konrad Henlein politikai tevékenységét, akit — joggal — az első köztársaság hóhéraként tartanak számon. Megmutatták, hogy miként keverednek programjában az első köztársaság több mint hárommilliónyi német kisebbségnek jogos igényei a nacionalizmus szélsőséges formáival, valamint a nácik birodalmi törekvéseinek támogatásával. Tanulságos ma is elolvasni a szudétanémet párt 1938-ban tartott Karlovy Vary-i kongresszusán előterjesztett, többnyire már Hitler által diktált követeléseket. I. Meg kell teremteni a német nemzetiségi csoport teljes e- gyenjogiíságát és egyenértékűségét a cseh nemzettel. 2. El kell ismerni a német nemzetiségi csoportot jogi személyként... 3. Meg kell határozni és el kell ismerni a németek által lakott területeket. 4. A szudétanémet térségben meg kell teremteni a nemzeti önkormányzatot a társadalmi élet szintjén. 5. Törvényes védelmet kell biztosítani minden német állampolgár számára, akik a meghatározott szudétanémet tefületeken kívül élnek. 6. Meg kell cáfolni azokat a rágalmakat, amelyeket a szudétanémetekre szórtak 1918 óta. 7. El kell ismerni és meg kell valósítani azt az alapelvet, hogy a német területeken csak német közalkalmazottak dolgozzanak. 8. Biztosítani kell, hogy bárki szabadon csatlakozhassék a német néphez, a német világnézethez " Mindehhez Henlein még hozzátette: "A cseh nemzetnek tudomásul kell vennie, hogy a nagynémet birodalomhoz fűződő' kapcsolatait nem rendezheti a német kisebbséghez fűződő' kapcsolatai rendezése nélkül..-" A dokumentum szinte nem kíván kommentárt:. 1938-ban Ausztria lerohanása után, a világ- háborús feszültség légkörében világos, hogy Henlein mikor lépi át azt a határt, amely a jogos nemzetiségi követeléseket elválasztja a Hitler-ügynökségtől. És arról sem feledkezhetünk meg, hogy Csehszlovákiában a nemzetiségek helyzete — az akkori európai normákat tekintve — korántsem hasonlított arra a torzképre, amelyet Hitlerék (és — sajnos — nyomukban Horthyék) propagandacélokból hirdettek a világnak. Mindenesetre a szudétanéinetek, de a szlovákiai magyarság is saját bőrén tapasztalhatta a különbséget a masaryki demokrácia korlátozott lehetőségei és a fasiszta vagy feudális uralom alatt álló anyanemzetek korlátlan türelmetlensége között. Még Henlein szolgálatait sem honorálták különösebb bőkezűséggel a német megszállás után. Megmaradhatott annak, ami volt, a szudétanémet vidék birodalmi helytartójának, ő, aki éveken át a világlapok első oldalain szerepelt, akivel nagyhatalmak miniszterei számoltak és tárgyaltak, amolyan provinciális főnököcske lett. Ennyit ért Hitlernek egy áruló.

Szóval: érdekes, alapvetően objektív és gondolatébresztő könyv ez a lexikon.

Egyebek között azt a gondolatot is felébreszti, hogy vajh’ mikor készül el

______________________________árgus