Irodalmi Szemle, 1995
1995/2 - ÁRGUS - Fónod Zoltán: Egy kisebbségtörténetről
AszJclépiádészi strófák Fűzf ák lombjai közt lángol az alkonyat , ott les ránk a vad éj, távoli halmon ül, s gubbaszt már ahalász ébren a vízfölött. Majd ellobban e láz, ne félj! Vedlő vízimalom dísze, ni, gólyapár! Minden búzakalász édeset álmodik. Perbgacimlxdom—ó, száz tücsök is zenél! Kék csillag csak az őr ma fenn . Száll a zord bagoly, ím, (his teríték a rét. Kisded nyúl szaladoz, sarja ölébe bú. Éhes róka oson, ösztöne tör csapást, s fennen füttyög a vészmadár. < \zt rikolt ja, hogy állj, s lessed a tág mezőt, honnan s hol közelít s merre a vad veszély. Fölfigyel szaporán erre a gólyapár, s mindent elföd az éj-lepel. Talán felesleges hangsúlyozni, hogy az Ütemező különösen a tanulók és tanítók érdeklődésére tarthat számot. De haszonnal forgathatja minden versszerető olvasó: az iskolai irodalmi műveltség pompás kiegészítőjére lel benne, s megbízható kalauzra a versek sokszor titokzatos és rejtélyes világában. FÓNOD ZOLTÁN Egy kisebbségtörténetról Vígh Károly: A szlovákiai magyarság sorsa (Bereményi Könyvkiadó, 1993) Vígh Károly A szlovákiai magyarság sorsa című műve lényegében a szlovákiai magyar kisebbség múltjáról, helyzetéről alapvető információkat és összképet nyújtó (s tegyük hozzá: évtizedek óta hiányolt) történeti munka. A szerző kiváló anyagismerettel és példamutató tárgyilagossággal kezeli témáját: nem utólag teremti meg történelmünket, s keresi hozzá a "szempontokat", az értékelés módozatait, hanem — ahogy az történészhez illik — az adott kor összefüggéseibe ágyazva vizsgálja a felsorolt jelenségeket. (Nem háborodik föl például a baloldaliság húszas s harmincas évekbeli megnyilvánulásain, van érvényes mondanivalója a Sarlóról és azokról a baloldali értelmiségiekről is, akik az új hazában — Csehszlovákiában — magyarként próbáltak tájékozódni s Európára figyelve hazára találni.) A kötet tizenhárom fejezetben tárgyalja a csehszlovákiai magyarság történelmét. Az előzményeket A Trianonhoz vezető iit című bevezetőből ismerhetjük meg. A történelmi Magyar- ország összeomlásának okait keresve a szerző a 13. századig megy vissza, utalva az 1241-ben elszenvedett mongol betörés miatti vérveszteség következményeire, majd arra, hogy a másfél száz éves török hódoltság hogyan járult hozzá a magyarság hazai számarányának csökkenéséhez. A Miként született meg Csehszlovákia? című fejezetben azokról az eseményekről kapunk képet, amelyek az 1918-ban születő állam létét meghatározták. Itt tájékozódhatunk azokról a diplomáciai ügyeskedésekről, fortélyokról is, amelyek Csehszlovákia határainak önkényes kijelöléséhez vezettek. Ebben a fejezetben tárgyalja a szerző a politikai erőviszonyokat is, beleértve a magyar pártok tevékenységét. A magyar kisebbség gazdasági helyzete című részben az ország gazdasági erejéről tájékozódhatunk. Az a tény, hogy "a Monarchia osztrák tartományai ipari erejének kb. 70 százaléka koncentrálódott az új köztársaságban ", jelzi az új államalakulat indulásának siekereit is. A szlovák bábállamról szóló fejezetben a szerző említést tesz arról a hitleri tervről, amely szerint Magyarország
