Irodalmi Szemle, 1995
1995/2 - Mészáros András: Alexandnai Szent Katalin legendájának bölcseleti háttere
Mészáros András hogy az ész a saját erejéből is képes megismerni a mindenség végső okait.2" Eretneksége nem maradt titokban; bevádolták, elfogták és az inkvizíció elé állították. Börtönében neves teológusok próbálták rávenni nézetei megváltoztatására, de semmire sem mentek vele. Végül megkínozták, s a harmadik napon megtört. Vallatói a feljegyzés szerint "isteni világosság által ihletett embert találtak", amikor bementek hozzá, és akiknek a "névtelen dömés" azt mondta: "Beláttam, hogy fáradhatatlanul keresitek lelkem üdvösségét. A tudományban kiválók és világszerte híresek vagytok, kész vagyok elmémet nektek alárendelni'^. Megtérése után visszavonult egy pálos kolostorba. Thienemann a következőkben jellemzi a "névtelen dömést”: A 15. századi panteista monizmus híve ("Unum esse princípium totius universi et primam causam" — ez a kijelentés megjelenik a Katalin-legendában is). Elutasította a keresztyénség alapdogmáit — egy történet szerint azt kérdezte paptársától: "Újra be akarod m utatn i a balga asszony fiának áldozatát ? " —, de nem vállalt közösséget a korabeli szektákkal sem. A "lumen naturale" és a természetes ész logikai eszközeivel bírálta a dogmákat. Csak azt volt hajlandó elismerni, amit a természetes filozófia bizonyítani tud. Legfőbb fegyvere pedig az ellentmondás elve volt, vagyis az a szillogizmusformálás és ellentmondáskeresés, amely a Katalin- legenda bölcseit is jellemzi. Nem valószínű, hogy a névtelen pap emléke tovább élt volna az-egyházon belül, hiszen esetének a leírása is mellőzi nevének említését. De a monizmusnak ez a formája és az averroizmus hatása alighanem nyomot hagyhatott a dominikánusok között. Ebből a szempontból pedig figyelmet érdemlő Volf György megállapítása (és erre Horváth Cyrill is felhívja a figyelmet idézett tanulmányában), hogy Sövényházi Márta és társai minden valószínűség szerint Domonkos-rendi apácák voltak. Ezért talán még azt is megkockáztathatnánk, hogy a legenda disputájában Katalin a száz év előtti névtelennel vitázik. De ha nem megyünk ilyen messzire, akkor is szem előtt kell tartanunk, hogy a verses legenda megírása előtt már van példa arra a módszerre, amelyet a disputa bölcsei alkalmaznak majd. A cseh legenda esetében pedig csak megírása után jön el az eretnekmozgalmak, a huszitizmus kora. Annyi azonban tény, hogy míg a cseh legendában egyedül Katalin az, aki a skolasztika eszköztárát beveti a bölcsek meggyőzésének érdekében, addig a magyar legendában a bölcsek azok, akik valóban szőrszálhasogató módon keresnek ellentmondásokat Katalin állításaiban, és "eretnek" (a latin averroristákra jellemző) nézeteket hangoztatva kényszerítik Katalint, hogy "legmodernebb" érveit is bevesse ellenük. Ezek a "modern" érvek pedig közvetve-közvetlenül a 15. századi magyar neoplatonizmussal függnek össze. Tudjuk, hogy a Ficino által kidolgozott újpla- tonista eszmék az Alpokon túl először Magyarországon találtak talajra. Mégpedig az a neoplatonizmus, amely Ficino "pálfordulása" után közelebb került a ke- resztyénséghez, és ezért Mátyás király számára is elfogadhatóbbá vált.24 Francesco Bandini (Ficino barátja) közreműködésével és Mátyás támogatásával
