Irodalmi Szemle, 1995
1995/2 - Mészáros András: Alexandnai Szent Katalin legendájának bölcseleti háttere
Alexandriai Szent Katalin legendájának bölcseleti háttere ugyanakkor azonban az időbeli különbség tisztábban mutatja meg az esetleges tartalmi különbségeket. A legfontosabb ezek közül az, hogy az ismeretlen cseh szerző a legendát átszínezi a provanszál lovagi motívumaival és szemléletével. A szépség hiperbolizálása, a távollevő szerelemnek (szeretetnek) erkölcsi töké-lete- sedésként és eszményi értékként való felfogása, amely már a misztikával határos, egybefolyik a vallásos témájával. A disputában viszont megmutatkozik a szerző teológiai erudíciója és a skolasztika módszereiben való jártassága. A magyar és a cseh legenda vitájának az összehasonlítása már ezért is tanulságos lesz. E két különbséghez még egy járul: a cseh legenda nem szól Katalin szüle-téséről és gyermekkoráról, következésképpen a csillagjós személye is ismeretlen számára. A magyar kutatásokból ismert Alphorabius-kérdés tehát tárgytalanná válik. Egyebekben nincs alapvető tartalmi eltérés a két legenda között. A magyartól eltérően a cseh legenda forrásai ismertek. Franz Spina derítette fel17, hogy két prózában írt latin legendából merítette anyagát. Az egyik a Fűit in insula Cypri rex quidam, nomine Costus (Volt Ciprus szigetén egy Costus nevű király), a másik pedig a Tradunt annales histórie (Történeti annálesek tudósítják) címet viseli. Az előbbi a megtérés történetét mondja el, az utóbbi pedig elsősorban a disputára és a megkínzatásra összpontosít. A források és a cseh legenda összehasonlítása érdekes dolgokról tájékoztat bennünket: "...a költő lerövidítette és leegyszerűsítette a Katalin és a pogány bölcsek disputájának teológiai érveit is. A bölcsek a cseh versben nem ellenkeznek Katalinnal és nem forgatják ki érveit; védekez.ően lépnek fel, mintha Katalin megbűvölte volna őket szépségével és bölcsességével (...) pedig a latin legendában veszélyes ellenfelek, a pogányság tanult védelmezői, akiknek tudomásuk van Krisztusról, a keresztyén vallásról, és ezt a tudásukat érvként igyekeznek felhasználni Krisztus isten voltával, valamint a keresztyén tannal szemben; így aztán Katalinnak tudós teológiai érveléssel kell kiforgatnia állításaikat." Számunkra mi az érdekes ebből'? Elsősorban az, hogy a magyar legenda disputája kb. száz sorral bővebb, mint a cseh változaté. Terjedelmében tehát közelebb van a latin eredetihez. Másodsorban: a magyar legendában valódi vitáról van szó, hiszen — mint arról még beszélni fogunk — két ellentétes eszmerendszer feszül egymásnak; a cseh verses legendában viszont Katalin egyszerűen kioktatja a pogány bölcseket a keresztyénség dogmáiból. A bölcsek csak kérdeznek, Katalin pedig válaszol. Lássunk egy példát: "Mistň rekli: »Ó, spanilá panno moudrá. Bohu milá! Povez nám, bud'té milosti: jaké jsou to nezbytnosti? Nechápeme z výkladu tvých, proč musí všichni vstát z mŕtvych a proč musí byt sou zeni. Proč již na tom dosti není.
