Irodalmi Szemle, 1995

1995/2 - Balázs Attila: Az ördög és a neo-kretenizmus

Balázs Attila

Pontosan nem tudni miként, a tudománnyal és puszta mechanikával, szárazgőzű tananyaggal együtt Alekszej fejében — úgy látszik — egyre nagyobb teret kezdett hódítani: a misztika. Ha nem, nem is kimondottan a régi orosz misztikusok tanai, de valami újabb hordaléka. A Fekete-tengerre vetülő asztrális fények játékából hívó szót vélt kiolvasni, ezért egyik éjszaka óvatosan kilopózott a partra, ahonnan az olajfoltos vízbe vetette magát. Jó öt kilométert úszott, amikor elhagyta az ereje. A különféle mesés történetek kedvelői szerint a hörögve fuldokló ember iránt mérhetetlen rokonszenvet érző delfinek kapták erős hátukra, röpítették vissza a szárazföldre, ám ennél sokkalta valószínűbb az a változat, amely arról regél, hogy Alekszej Kirillo- vics Vronszkijt — ugyancsak csodával határos módon — a HÁBORÚ és BÉKE nevű hajó mentette ki a halál karmaiból. Egy okádó tengerész vette észre a hold pásztájában vergődő figurát, s riasztotta a többieket, akik tüstént manőverezni kezdtek. Kicsit részeg manőverezésük közben a hajócsavar ugyan lemetélte Vronszkij egyik fülét és bal karját, de ennél komolyabb bántódása nem esett. A hajóorvos — tapasztalt kuruzsló — nyomban ellátta a vérző sebeket, s megmentette az élet számára ezt a furcsa, de, mint később kiderül: roppant tehetséges szerzetet.

Az obskurus vízi alkalmatosság — miképp azt a szakács később megsúgta lábadozó emberünknek — az orosz tölgyfarönkök alatt igazából pandamedveondót és cobolyprémet csempészett, de pszt! Jó, ez különben sem izgatta Vronszkijt, akit a nálánál is különcebbnek tetsző, ideges pillanataiban a hajó orrára szerelt géppuskából cápákra lövöldöző, nyugodtabb perceiben pedig a kajütjébe visszavonuló és szürrealista faliszőnyegeket készítő, színes álmokat szövögető kapitány Otrantónál — se szó, se beszéd:

— kihajított a partra, majd búcsúszó nélkül elhajózott a konvertibilis valuta felé. Nyolc tengerimedve-csomóval a szakállán.

Itt át kell ugranunk egy szakaszt annak a derék férfiúnak az életéből, akinek pályáját követni próbáljuk — útban életének vagy ragyogó értelme, vagy éppen tökéletes értelmetlensége felé. Ezt nyilván — akárcsak megannyi mást — a dicső vagy dicstelen jövő dönti el majd. A mi dolgunk a nyomozás és a rendelkezésünkre álló anyag felfűzése.

Eszerint Alekszej Kirillovics Vronszkij torzonborz hajában albán szalmaszálakkal, kopott viharkabátban, nem kevésbé kopott tengerész térdnadrágban, két felfelé pördülő montenegrói lábbeliben és a vállán egy horvátul tűrhetően beszélő, idomított sirállyal a második világháborút követő években tűnt fel Dubrovnik városában, ahol főképp koldulással foglalkozott, s ivott, amennyit bírt, főleg a madár elpusztulása után. Néha