Irodalmi Szemle, 1995

1995/2 - Farnbauer Gábor: Mintha (Részletek)

Fambauer Gábor

80. Szlovákul kezdek írni. Ez persze csak szökés.

De legalább kitűnő alkalom a szökésre.

Magyarul valahogy nem ment. A szlovák nyelv viszont számomra túl véletlenszerű. A magyar nyelv meg egészen a kezdetektől az volt.

Szökés a nemzeti összetartozás jegyében kollektivizált és hiszterizált lét nyomása alól. A nemzeti összetartozást úgy akasztották a hátamra, mint az élet megerőszakolására szolgáló legjobb rögeszméért folyó távfutás (homeosztázis) értelmetlen rajtszámát. Hasonlóan értelmetlen lenne persze az is, ha hasonlóan nagy lendülettel, jó szándékkal és szigorral, valamint Márkus úr* lángoló szívével és a 180 cm magasak és még magasabbak vagy a fekete hajúak nemzetiségébe akarnának beterelni... S persze még ott különbséget tennének a jó fekete hajúak és a rossz fekete hajúak között. Akkor inkább már jöjjön a kevert grammatikai nemek kísérteties félhomálya... Lelkesen felmeredő lelki hímtagok Szkül- lái és a tulajdonságok nélküli hímek rendhagyó ragozásának Kha- rübdiszei között török előre valamiféle Nyelvtanország felé... Hogy végül kiderüljön: ott már nem vagyok, amoda meg nem is igyekszem.

81. Egy szellemi hordában fokozatosan kiharcolta magának a domináns hím pozícióját. Végül már olyan félénk, olyan szelíd volt, hogy a végtelen alázattól legszívesebben tölgyeket döntögetett volna.

82. Az azonosító tényezők funkcionális meghatározása:

Az "ösztön" az egyént a hajjal azonosítja, s más fajoktól megkülönbözteti.

Az "érzelem" az egyént a hozzá közel állókkal azonosítja, a tőle távol állóktól megkülönbözteti.

A"gondolat" az egyént önmagával azonosítja és önmagától megkülönbözteti.

* Márkus úr — Jozef Márkus, eró'sen nemzeti elkötelezettségű jelenkori szlovák politikus (A ford, megjegyzése)