Irodalmi Szemle, 1994
1994/9 - DOKUMENTUM - TURCZEL LAJOS: Magyar írószervezkedési kísérletek az első Csehszlovákiában
dokuineíitttrn TURCZEL LAJOS Magyar írószervezkedési kísérletek az első Csehszlovákiában I. Vázlatos összkép A csehszlovákiai magyar irodalmi életben az 1918-as államfordulatot követően hamarosan megkezdődtek az írószervezkedési kísérletek, de a Masaryk Akadémiát leszámítva tartós, működőképes szervezet nem jött létre. Persze a Masaryk Akadémiáról sem lehet sok jót mondani. Hivatalos neve Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság volt, s Masaryk köztársasági elnök egymillió koronás adományából 1931 novemberében alakult meg. Az 1932 és 1935 közti működési szakasza volt csak eredményes; akkor a népes irodalmi alosztály is segélyeket, díjakat osztogatott, Magyar Figyelő néven negyedéves irodalmi és tudományos folyóiraiot tartott fenn, s folyamatos könyvkiadást ígérve hat szépirodalmi könyvet jelentetett meg. Nem sokkal később aztán kiderült, hogy a politikai szempontok szerint összeválogatott vezetőség a millió nagy részét „elgazdálkodta”. Ettől fogva a Társaság vegetált, a Szlovák Állam idején csak papíron létezett, s a háború befejezése után, 1945-ben a székházának és ingó vagyonának elkobzása után a feloszlatás sorsára jutott. A Masaryk Akadémián kívül még két szervezkedési kísérlet ért el számottevő részeredményeket: a Szentiváni Kúria és a Csehszlovákiai Magyar Irodalmi Szövetség. A Szentiváni Kúria a nevét a Magyar Nemzeti Párt vezetőjétől, Szent-Ivány Józseftől, illetve a kúriájától kapta. Ez az irodalommal is foglalkozó művelt pártvezér a báró Kemény János által alapított nagysikerű Erdélyi Helikonnak és Szépmíves Céh nevű könyvkiadó vállalatának a mintájára akarta megszervezni a csehszlovákiai magyar íróegyesületet és az intézményes könyvkiadást. 1930 és 1932 között liptó- szentiváni kúriájában három írói összejövetelt rendezett, s az egyiken vendégként Móricz Zsigmond is részt vett. Az ígéretes terv egyrészt a két együttműködő ellenzéki magyar pártcsoportosulásnak: a Magyar Nemzeti Pártnak és az országos Keresztényszocialista Pártnak akkori viszálya miatt, másrészt és főképp az anyagi
