Irodalmi Szemle, 1994
1994/7-8 - ÁRGUS - ZSADÁNYI EDIT: Az élet nem életút
árgus rint is csak a kölcsönös engedmények következtében képzelhető el újabb integrációs folyamat ebben a térségben, s a kialakuló helyzetnek „félre kellene söpörnie Trianonnak mindazokat a következményeit, amelyek a jogtalanságok és kisebbségellenes diszkriminációk forrásai lehettek". A vitát összefogó — értékelő tanulmány egyértelműen és kellő hangsúllyal leszögezi: „Közép-Európa: ma nem politikai realitás. ” S ez így van, minek következte^ nem a mindentudó ideológusoktól és „nemzetegyéniségektől” várható a feszültségek feloldása, jól körvonalazható és a megvalósítható programok hiányában ugyanis a szellem embereinek, az íróknak és a költőknek kell vállalni annak kimondását, amit a politikusok nem tudnak és nem mernek kimondani: „...Közép-Európa csupán megálmodott álom, történeti-irodalomtörténeti irányzatok, korszakok színhelye, remény, talán jövő is, ébren tartandó hit. ” A vita anyaga felélesztette, reálisan szemrevételezte és minősítette a közép-európai gondolatot, történetiségét világos dimenziók közé helyezte, lényegét és lehetőségeit jól érzékeltette. Már csak az kell: jobb sorsra érdemes legyen. ZSADÁNYI EDIT Az élet nem életút Djuna Barnes: Éjerdő (Kalligram, 1993) Djuna Barnes Nightwood című 1936- ban írt regénye Széky János magyarításában Éjerdő címmel jelent meg. A mű amerikai kiadása T. S. Eliot előszavával olvasható, a magyar kiadáshoz Szegedy- Maszák Mihály írt utószót. „Mindent, ami elviselhetetlen a világon, egyszer csak egyetlen emberben megtaláljuk, a szerelemmel együtt" — mondja a regény egyik szereplője, Nora. Egy szerelmi háromszög áll a regény középpontjában, amelyet nemcsak az tesz különössé, hogy három nő szenvedélyes kapcsolatáról van benne szó, hanem az is, hogy a három nő felfogásában a szerelem nem más, mint szenvedés, nem más, mint a legmélyebb élettapasztalat. A regény minden szereplője a megközelíthetetlen, démoni Robin Vote-hoz vonzódik. Robin feleségül megy Félix- hez, a zsidó származású bankárhoz, de rövidesen gyermekük megszületése után elhagyja őt egy amerikai nő, Nora kedvéért. A két nő között szenvedéssel teli tragikus szerelem alakul ki, Nora minden pillanatát megkeseríti az a tudat, hogy Robin bármikor elhagyhatja őt, Néhány év után így is történik. Robin Jennyvel, egy hisztérikus, erőszakos, csúnya, négyszeresen özvegy nővel Amerikába költözik. A magukra maradt Félix és Nora lélekben továbbra is együtt élnek Robin- nal, nem hibáztatják semmiért, nem akarnak elszakadni tőle. Fájdalmukat csupán az enyhíti, hogy barátjukkal, Matthew O’Connorral életüket próbálják értelmezni. Robin végül már Jennyhez sem kötődik, egyre nagyobb magányos utazásokat tesz, amelyek mind közelebb vezetnek Nora házához. A regény utolsó fejezetében, éjszaka, az erdőben Robin és Nora egymás keresésére indul. Szegedy-Maszák Mihály írja utószavában: „Djuna Bames regénye rejtvényszerűnek mutatja az ember létét, és a megoldás hozzáférhetetlenségét sugalmazza. Ha ez így van, akkor a létezés leg-
