Irodalmi Szemle, 1994

1994/7-8 - DOKUMENTUM - KAROL TOMIS: Irodalmi értékek közvetítője

Irodalmi értékek közvetítője (15 éve halt meg E. B. Lukúé) A szlovák—magyar irodalmi kapcsolatok fejlesztésének egyik legjelentősebb kép­viselője Emil Boleslav Lukáč volt. Több mint fél évszázados műfordítói, kritikusi, irodalomtudományi, szerkesztői, kiadói és kulturális szervezőtevékenységével nagy­mértékben hozzájárult a magyar irodalom csehszlovákiai terjesztéséhez és megis­mertetéséhez. A közép-szlovákiai Hodrusbányán született 1900. november 1-én. Részben há­romnyelvű környezetben formálódtak későbbi többnyelvűségének alapjai és az a to­lerancia, amellyel a nemzetiségi kérdést kezelte. A fordulat évéig magyar iskolába járt, nemzeti szempontból öntudatos és művelt édesanyja azonban kiskora óta a szlovák nyelv és irodalom szeretetére nevelte. 1910 és 1918 között a Selmecbányái evangélikus líceumban tanult. A századforduló magyar irodalmával egyrészt a Nyugat hasábjain, másrészt Elek Artúr könyve, Az újabb magyar irodalom című lírai antológia révén ismerkedett meg. Egyik legmeghatározóbb élménye Ady Endre költészete volt. Ekkor került a nagy magyar költő bűvkörébe. A két világháború között ő volt Ady leglelkesebb szlovák fordítója, terjesztője és egyben védelmezője is a meg nem értőkkel és a fe­lületes ítélkezőkkel szemben, akik Ady verseit a dekadencia vádjával illették. Lu­kács saját véleménye alapján — a korabeli magyar irodalomtudomány eredményeinek figyelembevételével is — szakszerű érveléssel mentette fel a költőt a vád alól. Ady a dekadencia (Ady és a dekadencia) című disszertációjával 1934-ben a pozsonyi Komenský Egyetemen doktorátust szerzett. Az első világháború utolsó évében Lukáč érdeklődése még megoszlott a teológia és az irodalom között. 1918- ban Pozsonyba ment, és beiratkozott a Magyar Evangélikus Hittudományi Akadé­miára. Egyben a magyar Erzsébet Egyetem Bölcsészkarára is járt magyar—francia szakra. Itt olyan neves tanárok előadásait hallgatta, mint a filozófus Komis Gyula, az irodalomtudós Thienemunn Tivadar és a klasszika-filológus Váry Gellert. Az ál­lamfordulat után Lukáč szlovákul folytatta teológiai tanulmányait. Ekkor kötött szoros barátságot Štefan Krčméryve 1 és Ján Smrekkel, akik szintén kedvelték és for­dították a magyar lírát. Itteni tanárai közül a kiváló orientalistát, Ján Bakost említ­hetjük meg, aki a Kelet népeinek irodalmába vezette be. Ennek irodalmi vetülete lett Omar Khajjám perzsa költő Múdrosť vína (A bor bölcsessége) című költeményé­nek fordítása. Teológiai és filozófiai tanulmányait 1922 és 1924 között Párizsban, majd 1929- ben Lipcsében egészítette ki. A Sorbonne-on ismerkedett meg behatóbban a fran­cia gondolkodókkal, valamint a romantikus és szimbolista francia költészettel, KAROL TOMIS

Next

/
Thumbnails
Contents