Irodalmi Szemle, 1994

1994/7-8 - GION NÁNDOR: Nemzeti színek

Gion Nándor

A színtársulat ezt is tudomásul vette, s akkor az igazgató kiadta harmadik fontos utasítását is.

— A nők ezentúl nem káromkodnak a színházban.

A bejelentés igencsak felborzolta a kedélyeket.

— Hogyhogy?! Miért?! — kiabálták mindenfelől.

Leghangosabban Juhász Dóra kiabált, ő Király Ágota házsártos anyukáját játszotta a Muskátlis verandában, és emiatt állandóan dühöngött, mivel nem szeretett öregasszonyokat játszani. Magyarázatot kért.

Till Sándor megadta a magyarázatot:

— Jó színházat csak finom lelkű, disztingvált hölgyekkel lehet csinálni, olyan hölgyekkel, akik nem káromkodnak. Márpedig én jó színházat akarok csinálni. Ezt joggal elvárja tőlünk a társadalom, amely pénzt biztosít zavartalan és áldásos tevékenységünkhöz.

— Az igazgató elvtársnak tökéletesen igaza van — mondta Dérics Tamara, a fodrásznő és párttitkár. — Színházunk fontos kulturális intézmény, a kultúrát pedig csak disztingvált viselkedéssel és beszéddel lehet terjeszteni. Ez valamennyiünk kötelessége, jó volna, ha ezt mindenki tudomásul venné.

Juhász Dóra még mindig akadékoskodott. Megkérdezte:

— A férfiak káromkodhatnak?

— Én nem vagyok diktatórikus hajlamú ember, és nem akarok parancsuralmi rendszert bevezetni — mondta Till Sándor. — A férfiak tehát káromkodhatnak, persze ők is csak módjával, csupán olyan mértékben, hogy férfiasságukat bizonyítsák. Szeretem a férfias férfiakat, és nem szeretem a férfias nőket. Van még kérdés?

Nem volt több kérdés, Till Sándor elégedetten bólintott.

— Akkor hát munkára fel! A fájós lábú művésznő csatlakozik a doktor úrhoz, szerepébe a próbákon beugrik Fülöp Editke, a munkásosztály az eddiginél is fokozottabb tempóban építi és csinosítja a színházat, én meg most elmegyek aludni, mert nehéz éjszaka vár rám, újabb pénzeket akarok kicsikarni az elvtársaktól, szeretném, ha a pincében hangulatos művészklubot csinálnánk, ahol megpihenhetnénk a mindennapi idegfeszítő munka után, és lazíthatnánk. Persze a nőknek ott is szigorúan tilos lesz káromkodni.

Till Sándor ezzel elment, hogy aludjon a kaktuszok között. Király Ágota mérgesen odasántikált hozzám és dr. Gajdos Tamáshoz, mozgatta a száját, mondogatott valamit, de egészen halkan, annyira halkan, hogy egyetlen szavát sem értettük. Dr. Gajdos Tamás elégedett volt.

— Most bemegyünk a kórházba, és megröntgenezzük a térdét — mondta.

Király Ágota nem tiltakozott, dr. Gajdos Tamás oldalán kibicegett a színházteremből.

Fülöp Editke lelkesen rohant fel a színpadra, szürke, jelentéktelen külsejű színésznő volt, nem játszott a Muskátlis verandában, de végigült minden próbát, nagyon örült, hogy néhány napra helyettesítheti a női főszereplőt a próbákon, róla ugyan nehéz volt elhinni, hogy szerelemre gerjeszt jóvágású fiatalembereket, a sző-