Irodalmi Szemle, 1994
1994/6 - ÁRGUS - FÓNOD ZOLTÁN: Összegezések és felmérések
FONOD ZOLTÁN Összegezések és felmérések (Irodalmi és nyelvészeti tanulmányok, Pedagógiai Főiskola, Nitra 1994) Egy oktatási intézmény és egyben tudományos munkahely kutatási eredményeit találhatjuk abban a kiadványban, melyet a Nyitrai Pedagógiai Főiskola Humán Tudományok Karának Hunga- risztika Tanszéke jelentetett meg a közelmúltban. A tanszék ugyanis az oktató munka mellett az elméleti kutatások megtisztelő feladatát is magára vállalja. Az elmúlt évtizedekben e téren eredményekben gazdag volt a Komenský Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Tanszékének tevékenysége is, az utóbbi hónapokban azonban láthatóan lendületesebbé vált a nyitraiak munkája. Az elmúlt évben négy szakmai tudományos konferenciát rendeztek, s két kiadványt jelentettek meg. A tanszék tagjai szövegelemzésekkel, a kétnyelvűség vizsgálatával éppúgy foglalkoztak, mint irodalmi összehasonlító kutatásokkal, valamint az alternatív módszertani kutatások korszerű formáival. A most közreadott gyűjteményes kötet válogatást ad a tanszék oktatóinak tanulmányaiból, melyek közül néhány ugyan korábbi keletű, mégis nyereség, hogy most kötetbe válogatva találkozhatunk velük. A tanulmányok egy része az irodalomtudomány, irodalomtörténet köréből való, a másik rész a nyelvészeti kutatások témaköréhez sorolható. Az irodalmi tanulmányokat Révész Bertalan munkája indítja, A felkészülés évei címmel. A tanulmányban a szerző több évtizedes kutatómunkája eredményeként Czucz.or Gergely költővé érle- lődésének kérdésével foglalkozik. A tanulmány vázlatosan áttekinti Czuczor származásának egyes kérdéseit (foglalkozik többek között Szímőn eltöltött éveivel, valamint a származását megszépítő avatatlan igyekezettel), s részletesen kitér azokra az okokra is, melyek a szerzetesi élet felé irányították a költőt. Érdekesnek mondható az az értekezés, melyet a kutató egyes Czuczor-versek (nevezetesen a "szerelmi dalok") keletkezéséről folytat; legfeljebb az érvek súlyát érezzük kevésnek, amikor a cáfolatokról olvasunk. Óhatatlanul ezt érezzük a Nyilatkozás első strófája kapcsán is, még ha az érvelést logikusnak mondhatjuk is. Maga a jegyzet is arról győzhet meg bennünket, hogy Révész Bertalan behatóan ismeri a témát, s így perlekedéseit is az életmű egészét átfogó vizsgálat igénye hatja át. Örkény István Tóték című drámájának interpretációja címmel Laczkóné Erdélyi Margit jelentette meg tanulmányát. A szerző kiváló ismerője Örkény István munkásságának. Nemcsak a Tóték epikai és a drámai változatát hasonlítja össze, hanem annak a titkát is keresi, mivel magyarázható, hogy a kisregényként sikeresebb Örkény-mű végül is drámaként hozta meg írója számára a világsikert. A titok nyitja Erdélyi Margit szerint az, hogy az író nem dramatizálta a kisregényt, hanem megírta a Tótékat. Mégpedig a "műnem és műfaj evidens eszközeinek" igényével. A dráma kompozíciója, valamint hősei a tanulmányban szembesülnek a prózai mű hőseivel, s nemcsak az írói instrukciókra terjed ki a szerző figyelme, hanem a nyelvi megformálásra, az abszurd és a árgus
