Irodalmi Szemle, 1994

1994/1 - VARGA IMRE: Nagyböjti krónika

Nagyböjti krónika Az ízületek mozgáshatára érezhetően megnőtt, a húzódás csökkent. A csigolyák­ról is távoznak a lerakódások, ezért jó azt gerincgyakorlatokkal segíteni. A tüdő tel­jes telítődésére ügyelek, az alkonyi séták idején megtöltöm, átjáratom a frissítő, tisztító levegővel. A tisztulás szintje egyre mélyebb, bensőbb, érzem, hogy az agyban, tüdőben és a gerincből szivárog fel a tisztátalanság, lappogás. március 25. Ébredés után tompa fej, ahogy kilépek az ágyból, szédülök, enyhe émelygést ér­zek. Kiszáradt száj, szomjas torok. Borús, kedvetlen idő, egymásra találtunk. Olvas­gatok az ágyban heverészve, majd megmosakszom, elvégzem gyakorlataimat. Egy-egy régi betegségnyom jelzi, hogy szervezetem fölszabadul a helyi görcsöktől, fájdalom-lerakódástól. Az ízületek ámulni valóan mozgékonyak. A tüdő első-kö- zépső része jelzi, erősítésre szorul. A völgyben a félig-meddig elhagyatott nyaralótáborban (a betonelemekből épült szállót ugyanis lakják) harsog, üvölt a zene, fölhangosított rádióműsor. Valaki nyil­ván elűzné innen mind a madarakat, vagy ha ez nem sikerül, legalább a hangjukat, csicsergésüket zavarja meg. Isten bocsássa meg tudatlanságát. Kicsoda vagy te, ember, ott a kapcsológombnál? Tudod-e, mi az, amit teszel? A kérdéseket most így utólag rögzítem, de ellepték a gyakorlást is. Ilyen apróságok ingerelnek, dühítenek, előhívják indulataimat, elégedetlensége­met. Hol a mindenség mércéje, egykomám? Az eső szemerkél. * Az esti hosszú lengetés, szemlazítás után: nehéz, szürke subás pásztorok képe. * Amit itt elérhetsz, a limbus legföljebb, a tornác. Mindenbe belehangzik a mélyből a zűrzavar, s talán még sohasem volt ennyire messzeható. Talán még sohasem járt ennyi szennyel, kiömléssel, mocsokkal. Mérgezett vizek, kizsarolt föld, szennyezett levegő. Ózonlyuk. Atomhulladék. A külső és belső természet módszeres tönkreté­tele, pusztítása, elsilányosítása, birtokbavétel, hasznosítás ürügyén. Rablógazdálko­dás a lelkiekkel. A védekező rendszer meggyöngülésében, a daganatos betegségek szaporodásában is ennek okát vélem. A test a mérgek elleni állandó harcban kime­rül, építő erői rombolókká válnak. Új ég, új föld. Az élet teljes, ne legyen toldás-foldás, alkudozás! De már a sötétség mélyére buk­tunk. Versek legépelése. Érdekes, mennyifélét írok. Egyet apám emlékére. Egy bohó- kás a belső tóról, békájáról s egy zsoltáros átkozódás a csendőrök ellen. Talán köz­vetlenség, az ihlet melege a rokonító jelleg, s a korábban írt mitikus próbákban is a házról vagy a teremtő emberről.

Next

/
Thumbnails
Contents