Irodalmi Szemle, 1994

1994/6 - LACZKÓNÉ ERDÉLYI MARGIT: Orbánné drámája

Orbánné drámája

A másik okunk az epikai szempontú láttatásra az a summázás volna, hogy a drámai hősök személyisége ritkán ismerszik csakis drámai viszonyváltozás által, ugyanis túlsúlyban a személyek közötti viszonyulások, illetőleg jellemzések és önjellemzések töltik be ezt a funkciót. Ez a jelenség pedig inkább az epikai narrá- ció, ill. leírás, olykor a lírai monológ irányába mutat, noha a drámának is teljes jogú tartozékai a fentebb említett tényezők. „Az, hogy egy dráma mely mondatai azok, amelyek igazán súlyosak, és így az értékelés, a megítélés alapját adhatják, attól függ, hogy azok a drámai alakok közötti viszonyokban, különösképpen e viszonyok változását hordozóan hangzanak-e el, avgy ezektől függetlenül. Nincs ui. olyan dráma, amelynek összes mondatai az alakok közötti viszonyokban hangoznának el; s különösképpen olyan nincs, amelynek összes mondatai az alakok közötti viszonyok változását hordoznák ”10

Örkény Macskajáték című drámája tehát azon a poétikai úton jár, amely az epikából kiindulva jut el a drámába, miközben, ha visszafogottan is, erős lírai értékeket konnotál (szerelmet, ember-, haza-, szabadságszeretetet, hűséget, önismeretet, önvállalást). Ebben a „sugárzásban” rejlik a mű valódi értéke, hiszen enélkül banális, komikus szerelmi sztorinak, polgárasszonyok művi lelkizésének, infantilisok ember* vagy macskajátékának tarthatnánk az alkotást.

A drámai hősök közti viszonyulások és viszonyváltozások a létmód konstituáló- dásában világosabban kimutathatók. Ezzel összefüggésben támaszkodunk Bécsy Tamásnak arra az állítására, miszerint a dráma legsájátosabb műnemi törvényszerűsége a szituáció, „...az alakok közötti viszonyrendszernek azt a pillanatát, amely egy tett, mozzanat, tartalomakkumuláció stb. következtében alakul ki, és amely az eddigi viszonyrendszer változását szükségszerűen rejti magában, szituációnak nevezzük ”11 Ezt a változást bármely mozzanat (akció, parancs, új hős megjelenése, a főhős tartalmi töltete stb.) létrehozhatja ugyan, de csak a viszonyváltozás realizálódásának a mikéntje valósítja meg a műfajt. Ha az említett folyamat ellentéteket és ellentetteket provokál, konfliktus köré épül a dráma. Ha a szituáció szerkezetileg is, elvileg is lehetővé teszi egy passzív centrum által a pozitív és negatív viszonyulások evokálá- sát, középpontos a dráma. Ha a szituációt a világnézet hozza létre, kétszintes drámai műfajról beszélünk.12

Megítélésünk szerint a Macskajáték a középpontos dráma műfajába tartozik. A belső művilág: viszonyok, viszonyváltozások ennek jegyében állnak össze egyfajta létmóddá, amelynek realizálását még az eredetileg epikus jellegű komponálás (lásd levelek, fénykép, telefonbeszélgetés) sem zavarja. Úgy is fogalmazhatjuk, hogy a probléma magja voltaképpen a múnem-, műfaj-érvényesülésben rejlik, hiszen éppen ennek tartalmi-formai megoldása lesz a művilág lényege s az irodalmi létszféra jellemzője. Mindezek felismerésekor és megismerésekor juthatunk el a mjíértelme- zésnek František Miko13 által kifejtett színvonalára, amely szinte már univerzális jellegénél fogva a befogadást feltételező mag (lényeg), s amelyben kulminál a befogadásszint is. Leegyszerűsítve a megfogalmazást: az értő olvasó nem hagyja abba a mű olvasását, hanem értelmezve, élvezve végigolvassa azt.

Az Örkény-mű szituációja tehát egy középpont köré épül, s ez a középpont Orbánné, hozzá viszonyul az összes többi drámabeli alak (név). Azonban minden éle