Irodalmi Szemle, 1994
1994/6 - LACZKÓNÉ ERDÉLYI MARGIT: Orbánné drámája
LACZKÓNÉ ERDÉLYI MARGIT Orbánné drámája Örkény István Macskajáték című drámai műve szinte azonos utat járt be, mint a Tóték. A drámaformát ugyanis mindkét esetben megelőzte az epikai változat. A mű 1963-ban íródott s 1966-ban jelent meg a Jeruzsálem hercegnője című kötetben. A Macskajáték témája egy szerelmi háromszög, egy hétköznapi történet, mégis szokatlan, hogy hatvanévesekről s nem fiatalokról szól a dráma, s ez új megvilágítást ad az eseményeknek. Ez a tény sugallja a komikus értékek lehetőségét, hiszen ilyen életkorban természetellenesnek tűnik a szerelem; ugyanakkor benne van a tragikum értékrendje is, mivelhogy a szerelmi érzés életkortól függetlenül is lehet gyötrelmes és mély. Örkény ezúttal is a groteszk struktúrájával oldja meg e kettős esztétikai értékrend érvényesülését, s a banális történetet rá jellemző látszólagos könnyedséggel emeli magas művészi szintre mind az epikai, mind a drámai változatban. Van, aki a téma forrását1 az Örkény által írt Öregek szerelme című lírai történetben látja, vagy Philemon és Baucis kapcsolatát emlegeti modellként, vagy éppen a megkapó burnsi sorokra utal: „John Anderson, szivem, John együtt vágtunk a hegynek, volt víg napunk elég, John, szép emlék két öregnek." Ha így van is, a dráma maga az említett minták elfogadása s egyben megtagadása. Úgy véljük, Örkény művének témáját az idős emberek szerelméről elsődlegesen a valós élet anyaga diktálta, hiszen az író ismerhette a korosabb generációk boldogboldogtalan vagy éppen eldeformálödott szerelmeit, „élőben” is kaphatott információkat, még akkor is, ha a téma „félig-tabunak” mondható, amit nyilván vonzásköre is befolyásol, mert a társadalmi elfogadás és nem-elfogadás közt hányódik. S tudjuk, az írót vonzották a tabutémák. A Londont, Párizst, orosz földet megjárt Örkény, mint oly gyakran, ezúttal is Európa közepét választja a dráma színhelyéül. Garmisch-Partenkirchentől Szolnokig terjedő kváziélettények és reminiszcenciák fogják be a teret. A szlovákiai olvasóban felmerül az a gondolat is, vajon mennyire abszorbeálódott az írói ihletettségben Verebély, amikor a vidéket, vidéki életet emlegeti. Ámbár az író csak Szolnok megyei élményeiről ad számot Léta említése kapcsán, mégis a vidéki gyári környezet, a víz felé kacagva rohanó Szkalla lányok a megfakult fényképen, a Macskajáték expo
