Irodalmi Szemle, 1994
1994/6 - PERÚJÍTÁS - GULÁCSY LAJOS: A virágünnep vége, Na’ Conxypanból
Gulácsy Lajos aranyveretű kapujánál... Szép hosszúkás keskeny ujjaim, melyeken a körmök mint ékkövek ragyognak, belemarkolnak a lépcső hideg kövébe, kaparni fogják, izzó kínnal vérig kaparni fogják... Macskaszemű arcom oda fog tapadni az opálég érzéketlen lapjára: gúnyosan vad, hivalkodó daccal. (Nagyváradi Napló, 1909. jún. 13. A virágünnep vége, Szépirodalmi, 126—127. o.) Na’Conxypanból Édeskés história. Piripiri nagyherceg, Hol-Hoy unokaöccse, Édesfagyökér ország ura vígan piruettezett a pogácsából épített kastély előtt. Háromszögletű kalapocs- káját emelgette. Holdkifli kisasszony vígacskán üdvözölte a Paprikapiros torony mögül. Juhhy, Juhhy, ol hik muff. Magácska nagyon bőkezű fiú. Mutassa a tenyere közepét. így kérte Piripirit Bol- boll néne, a bazsarózsaképű, vastagocska jó nő. Piripiri nagyherceg fitoskás orrát izgágásan illeg-billegtette, s rá sem hederített az asszonyságra. A varjúcsőrű Tóni bácsi pedig ripacsos képével éppen most tűnt fel a zöldkerítés legislegvégén. Minden fonák volt itt. Bolondos fák. Bolondos emberek. Hupikékek a felhők, és kacskaringósak az utak, mint a kis emberkék csalafinta agyveleje, akik itt éltek ebben a mesevárosban. Juhhy, Juhhy, ol hik muff! Holdkifli kisasszony megint lekiáltott a felhők közül. Piripiri nagyherceg toilettet csapott. Arcocskáját rizsporozta, szépségtapaszokat rakott rája. Készült a találkára. Éji nyugalma csendes legyen. A vén házak almazöldek voltak, mint az ő ruhája. Magnóliavirágok, fehérek, hókán fehérek, mint selyemharisnyája, azok a kis kavicsok, melyek az úton voltak szép rendben elrakosgatva, olyanok, mint az ő körmöcskéi a hosszú ujjai legcsúcsán. Tóni bácsi, az éjszaka boros őre kiáltott: Minden birkabordián éji nyugalma csendes legyen. Úgy hangzott a szava, mint a berozsásodott öreg órák ketyegése. A reteknadrágos alabárdosok nagysörényű paripájukon úgy vonultak a vén meseváros alatt, mintha bizony háború fenyegetné Birkabordiánát. A béke pedig általános volt. Habos, fodros ezüstfelhői az égnek belé kacagtak ebbe a cudar békességbe. Na mi lesz veled, herceg Piripiri? Siess, mert elhalásszák előled Holdkifli kisasz- szonyt a fodros ezüstfelhők. Na, mi lesz?
