Irodalmi Szemle, 1994
1994/6 - PERÚJÍTÁS - N. TÓTH ANIKÓ: „Vörös virágai az álomfának kinyílottak végre”
N. TÓTH ANIKÓ „Vörös virágai az álomfának kinyitottak végre" (Gulácsy Lajos írásairól) Gulácsy Lajos a századelő különös-különc alakja. Művész, aki túlfeszített idegszálaival nem a valóságba kapaszkodik, csakis képzeletére hagyatkozva próbál megszabadulni a gondokkal terhes hétköznapoktól. Öltözéke, jelmezei, arcai, viselkedése ennek a törekvésnek külső megnyilvánulásai. Festő, aki képein álmodja meg azt a világot, amelyben otthonosan, felszabadultan, boldogan mozoghat, lélegezhet, érzeleghet. Színvegyületei olykor mintha impresszionista festők palettájáról kerülnének vásznára (Egy régi kert), vonalainak „dallamát” szecessziós ecset komponálja (A varázsló kertje), sajátosan ábrázolt látomásai a szürrealizmus előhírnökei (Az ópiumszívó álma). Gulácsy festményei nehezen merevíthetők irányzatokba, stílusokba, műfajokba. Élik a maguk delejes, külön világát. író is, nyugtalan, sejtelmes lelkületű. Mondatai törékeny virágok, színpompájukkal elkápráztatnak, illatukkal elhódítanak. A festményeken ábrázolt világot „hitelesítik”. Szépirodalmi műveinek egy részét Gulácsy közzétette az Egyetemi Lapokban, a Kritikában, a Nagyváradi Naplóban és a Székelyhídi Hírlapban. Az írások többsége azonban kézirat maradt egészen 1989-ig, amikor Szabadi Judit, Gulácsy életének és művének kiváló ismerője jóvoltából megjelent A virágünnep vége című könyv, mely Gulácsy összegyűjtött írásait és legszebb festményeinek, rajzainak reprodukcióit tartalmazza. A gyűjteményes kötetben művészetelméleti írások is találhatók; vallomások Gulácsy élet- és művészetfelfogásáról. Mintegy visszajelzések, magyarázatok festményeinek ábrázolásmódjához. A művész más életet él, mint a hétköznapi ember. Érzékenyebben „reagál” a világ dolgaira, emiatt különös állapotba kerül, valamiféle eksztázisba, amelyet környezete nemigen ért vagy nehezen visel el. Viszont ez a „révület” adja a teremtés, alkotás feszültségét: „...a művész legyen önkívületi állapotban és izolálva mindentől, ha alkot... Művész teljesen normális nem lehet. Csapongó fantáziája ne tűrjön sablonokat, szabadon, befolyásolatlanul alkossa műveit. ” (Művészetem ) perújítás