Irodalmi Szemle, 1994
1994/5 - GÁL SÁNDOR: Versek
GÁL SÁNDOR merülések 7. mindig az a több ami kimarad a gyermekkor csodái a vízpart igézete s maga a víz az alámerülés misztikuma a hal-lét a béka-lét élménye odalent s a csend színei a vízinövények tündér-indái között tértelen lebegés tapintható végtelen körül pedig a buborékok csillámai ahogy szertepattannak hangtalanul s az árny mögé ezer árny vetül miként követ gondolat gondolatot az örvénylések tölcsér-virágai elpörögnek a szíván’árny színei közé se-lent-se-fönt állapot szitáló fény-erek mintha az idő önmagát emelné láthatóvá
/
