Irodalmi Szemle, 1994

1994/4 - ÁRGUS - FÓNOD ZOLTÁN: Híradás irodalmunkról

FÓNOD ZOLTÁN Híradás irodalmunkról Alabán Ferenc: Irodalomközelben című kötetéről (Pedagogická fakulta, Nitra 1992) Rendhagyónak mondhatnánk Alabán Ferenc új kötetét, melyet egy esztendeje a nyitrai Pedagógiai Főiskola jelentetett meg. Szokatlan ugyanis, hogy egy oktatá­si intézmény adjon lehetőséget tanul­mányok könyv alakban történő kiadására. De ez a gyakorlat — úgy látszik — álta­lánossá is válhat, hisz a közelmúltban egy többszerzős évkönyv is megjelent a főiskola kiadásában (a Magyar Tanszék munkatársainak tanulmányaival). Dicsé­retes ez a kezdeményezés napjainkban, amikor a könyvek kiadása egyre több gondot okoz. Alabán Ferenc — akárcsak előde és munkatársa, Szeberényi Zoltán — a má­sodik világháború utáni csehszlovákiai magyar irodalommal foglalkozik. Ala­bán első kötete a Főnix-füzetek sorozat­ban Folytatás és változás címmel jelent meg 1984-ban. Mostani kötetében a szerző — előszó ürügyén — az irodalmi művek értékelésének szempontjait te­kinti át, felvázolva a maga által követett elveket is. Az irodalomelmélet és -kriti­ka dolgairól szólva lényegében az érté­kek pluralizmusának a képviselője. Következtetései szorosan kötődnek az irodalmi művekhez, nemcsak általános­ságban foglalkozik velük, hanem a szlo­vákiai kisebbségi irodalmi életbe ágyazva is. A kisebbségi irodalom külde­téséről kialakított véleményében azono­sul Koncsol László álláspontjával: „Nem hidak ők, mint sokan vélik, hiszen a mű­vészet elsődleges funkciója nem a közvetí­tés, hanem a kifejezés, illetve önkifejezés, mindazonáltal ezek a kisebbségi csopor­tok nagy szerepet játszhatnak és játszanak is egy új Európa kovácsai gyanánt”. Önismeret és világlátás a címe annak a fejezetnek, melyben a szerző az egyes műveket elemzi. Tőzsér Árpád portréjá­nak jellemzése (az Érintések című kötet kapcsán) meggyőz bennünket arról, hogy Alabán Ferenc jó ismerője a költő munkásságának. A húsz évvel ezelőtti költői habitusról szóló megállapításai­nak jó része ugyanis a költő későbbi pá­lyájára vonatkoztatva is találó. A korszerű mondanivalóra törekvés állandó igénye mellett vonatkozik ez a költői üzenet többértelműségére vagy arra a képiségre, dinamizmusra is, mely Tőzsér Árpád verseit jellemzi. Cselényi László esetében a Téridő-szo- náta című kötet a vizsgálat tárgya. Ala­bán értékelése szerint a tíz évvel ezelőtt megjelent kötetben a költő szinte azo­nosult a konstruktivista művészet elvei­vel. Kritikai fenntartása, miszerint a „struktúrák és szerkezeti megoldások” esetleges állandósulása gátolná a költői megújulást és továbblépést, talán az adott kötet (és előzményei) esetében in­dokolt volt, Cselényi költői pályája azonban a későbbiek során művé­szetének mind formai, mind tartalmi megújulásáról is tanúskodott. Árnyalt képet rajzol a szerző Gál Sán­dor Az Éden és a Golgota között című kötetéről. A kötet legfőbb hozadékát a árgus

Next

/
Thumbnails
Contents