Irodalmi Szemle, 1994
1994/4 - ÁRGUS - FÓNOD ZOLTÁN: Híradás irodalmunkról
FÓNOD ZOLTÁN Híradás irodalmunkról Alabán Ferenc: Irodalomközelben című kötetéről (Pedagogická fakulta, Nitra 1992) Rendhagyónak mondhatnánk Alabán Ferenc új kötetét, melyet egy esztendeje a nyitrai Pedagógiai Főiskola jelentetett meg. Szokatlan ugyanis, hogy egy oktatási intézmény adjon lehetőséget tanulmányok könyv alakban történő kiadására. De ez a gyakorlat — úgy látszik — általánossá is válhat, hisz a közelmúltban egy többszerzős évkönyv is megjelent a főiskola kiadásában (a Magyar Tanszék munkatársainak tanulmányaival). Dicséretes ez a kezdeményezés napjainkban, amikor a könyvek kiadása egyre több gondot okoz. Alabán Ferenc — akárcsak előde és munkatársa, Szeberényi Zoltán — a második világháború utáni csehszlovákiai magyar irodalommal foglalkozik. Alabán első kötete a Főnix-füzetek sorozatban Folytatás és változás címmel jelent meg 1984-ban. Mostani kötetében a szerző — előszó ürügyén — az irodalmi művek értékelésének szempontjait tekinti át, felvázolva a maga által követett elveket is. Az irodalomelmélet és -kritika dolgairól szólva lényegében az értékek pluralizmusának a képviselője. Következtetései szorosan kötődnek az irodalmi művekhez, nemcsak általánosságban foglalkozik velük, hanem a szlovákiai kisebbségi irodalmi életbe ágyazva is. A kisebbségi irodalom küldetéséről kialakított véleményében azonosul Koncsol László álláspontjával: „Nem hidak ők, mint sokan vélik, hiszen a művészet elsődleges funkciója nem a közvetítés, hanem a kifejezés, illetve önkifejezés, mindazonáltal ezek a kisebbségi csoportok nagy szerepet játszhatnak és játszanak is egy új Európa kovácsai gyanánt”. Önismeret és világlátás a címe annak a fejezetnek, melyben a szerző az egyes műveket elemzi. Tőzsér Árpád portréjának jellemzése (az Érintések című kötet kapcsán) meggyőz bennünket arról, hogy Alabán Ferenc jó ismerője a költő munkásságának. A húsz évvel ezelőtti költői habitusról szóló megállapításainak jó része ugyanis a költő későbbi pályájára vonatkoztatva is találó. A korszerű mondanivalóra törekvés állandó igénye mellett vonatkozik ez a költői üzenet többértelműségére vagy arra a képiségre, dinamizmusra is, mely Tőzsér Árpád verseit jellemzi. Cselényi László esetében a Téridő-szo- náta című kötet a vizsgálat tárgya. Alabán értékelése szerint a tíz évvel ezelőtt megjelent kötetben a költő szinte azonosult a konstruktivista művészet elveivel. Kritikai fenntartása, miszerint a „struktúrák és szerkezeti megoldások” esetleges állandósulása gátolná a költői megújulást és továbblépést, talán az adott kötet (és előzményei) esetében indokolt volt, Cselényi költői pályája azonban a későbbiek során művészetének mind formai, mind tartalmi megújulásáról is tanúskodott. Árnyalt képet rajzol a szerző Gál Sándor Az Éden és a Golgota között című kötetéről. A kötet legfőbb hozadékát a árgus
