Irodalmi Szemle, 1994
1994/3 - ÁRGUS - CSEHY ZOLTÁN: Margináliák
árgus lommal sem volt közelebbi kapcsolatuk, s őt esetleg mint a Ferencváros vízipóló csapatának játékosát és edzőjét ismerték, szintén Cininek hívták. S természetesen ő volt Karinthy Frigyes fia. Karinthy Frigyesnek ugyan volt még egy fia az első házasságából (Gábor, a kitűnő költő, akinek életműve torzó maradt), de róla alig-alig tudott valaki. Ez nem mindenkor vált Cini előnyére, mert az olvasó és az irodalmi beltenyészet akarva-akarat- lan művét édesapjáéhoz hasonlította, abszolúte igazságtalanul. Karinthy Ferenc életműve meglepetésekkel teli, öntörvényű alkotás, a XX. század második fele magyar prózájának érdekes teljesítménye. A Szellemidézéstől a Budapesti tavaszig, az Epepétői a Budapesti őszig. Minderről azért kellett ennyire részletesen szólni, mert Karinthy Ferenc még a halála után is meg tudta lepni a magyar irodalmat és az olvasót. Évtizedekig írta főművét, a Naplót, amely három kötetben, Jovánovics Miklós gondozásában látott napvilágot. A mindig játszó Karinthy Ferenc, aki hajlamos volt becsapni a kritikusokat, az olvasót, olykor önmagát is — naplójában őszinte. Erős indulatokkal, fejlett iróniával rajzolta napról napra életének és korának történéseit. Vannak írók, akiknek naplója adalék az életmű jobb megértéséhez. Karinthy eddig publikált és ismert oeuvre-je teljesen érthető mindenfajta háttérmagyarázat nélkül. Naplója hiteles és erősen elfogult körkép a magyar társadalom s az irodalmi élet utóbbi évtizedeiről. Valóságos enciklopédia: voltaképpen mindenki szerepel benne, aki valamilyen módon részt vett életünkben. Hruscsov is, Kádár is, Örkény István is, színészek is, házmesterek is, sportolók, nagy számban; szóval ez a kavargó, színes világ, amelyben Karinthy Ferenc élt. És teljes szívvel élt, nagy mohósággal, őszinte érdeklődéssel. Ez a napló letehetetlen. Ez lett a titkos főmű. S hogy ne feledjem... Szlovákok is szerepelnek a Napló oldalain. Főleg Peter Karvaš, akihez őszinte szeretet fűzte Karinthy Cinit. (Littoria Könyvkiadó, Budapest 1993) CSEHY ZOLTÁN Margináliák 1. Czakó József: Leszámolás, gyöngéden Régen olvastam ilyen elemi erőből töl- tekező könyvet. Czakó József tud valamit rólam, amit én még csak sejtek. Czakó József tud valamit rólunk, amit mi még csak sejtünk. Könyvét olvasva egy olyan hibátlanul megkomponált világba csöppenünk, melyet minden további nélkül a magunkénak is tarthatunk. Mintha a Czakó által teremtett világot s a mi világunkat ugyanaz az Isten teremtette volna. Verssorok bújnak prózasorok mögé, s fordítva. És ezzel máris létrejött az a szövet, melynek szálain elindulhatunk, melynek szálait követve a labirintusból biztonságosan a szabadság tereire érünk. A szabadság Czakó könyvének kulcsszava. Szabadság — magány nélkül. Ösztönszerű óhaj és törekvés ez, amely a magömlés erejével hat. „...tócsa a száj és ebihalak a szavak... Mint szeméremtestből az aktus után visszafolyó ondó, úgy úsznak ki farokverdesve nedvesen szétnyíló ajkaim közül... ” — vagy valahogy így. Szabadságvágy, szabadságkeresés olykor egy igekötő vagy egy kötőszó segítségével. Felismerések: „szarok vagytok ti madarak. ” Látomások. A drámai pillanatok pazar megjelenítései. Leszámolás, méghozzá gyöngéden. Mindenki tudja, milyen közel áll a gyöngédséghez az erőszak. Én inkább így módosítok: Leszámolás, gyöngéd erőszakkal. Leszámolás mindennel, ami valamiféleképpen nem szabadság.
