Irodalmi Szemle, 1994

1994/3 - SZŰCS ENIKŐ: Alvadt piros kolorizmus (versek)

1994. január 27-én kerültek kiosztásra a Szlovák Irodalmi Alap által 1993-ban meghirdetett irodalmi pályázat díjai. Az alábbiak­ban a beérkezett magyar pályamunkák értékelését közöljük, vala­mint részleteket hozunk Rácz Olivér; Hizsnyai Zoltán és Holbay László díj-, illetve jutalomnyertes műveiből. A Szlovák Irodalmi Alap 1993-as irodalmi pályázatára beérkezett magyar nyelvű pályamunkák értékelése Az irodalmi pályázatok célja általában kettős: szervezőik egyrészt új írói tehetsé­geket akarnak az anyagi ösztönzés módszerével felkutatni, másrészt segíteni akar­nak az irodalomnak kitörni az „ezotériájából”, s minél több olvasót az irodalom belső, alkotó köreibe igyekeznek csábítani. Erről az utóbbi célról nemigen szok­tunk beszélni, sőt lehet, hogy sokszor maguk a szervezők sem tudatosítják, de ez a cél latensen akkor is létezik és hat, ha nem tudunk róla. A pályázatok hatására ugyanis nagyon sok olyan olvasó is tollat fog, s kipróbálja íráskészségét, akik egyéb­ként az ilyen impulzusok nélkül soha írásra nem gondolnának. Aki pedig már egy­szer maga is megpróbálta művelni az irodalmat, egészen másként közeledik az irodalmi műhöz, mint az átlagolvasó. Igaz, az irodalomra szabadított dilettáns leg­alább annyira veszélyes tud lenni, mint amennyire hasznos, de most nem erről van szó. Szóval a Szlovák Irodalmi Alap által 1993-ban meghirdetett irodalmi pályázat magyar része csak e második, e „latens” célját érte el. Az első három díjazott mű írója ugyanis nem új tehetség, sőt éppen ellenkezőleg, az első és harmadik díjat nyert művek írójában a szlovákiai magyar irodalom veteránját, a 76. életévét éppen egy hete betöltő Rácz Olivért köszönthetjük, a második díjat pedig az a Hizsnyai Zoltán kapja, aki írásaival, főleg publicisztikájával az utóbbi tíz évben irodalmunk­ban talán a legtöbb vitát kavarta. Ismeretlen tehetségek inkább csak a jutalmat ka­pott további hét szerző között vannak. Fel kell tehát figyelnünk a pályamunkák mennyiségére, arra, hogy a beküldött 52 kézirat mintegy félszász szerzője az irodalom számára ugyanannyi lelkes olvasót és propagátort is jelent vagy legalábbis jelenthet, s ez a mai ínséges időkben, mikor egy könyv eladása majdnem annyi energiát és tehetséget igényel, mint a megírása, nagyon nagy szó. S ilyen vonatkozásban plusz köszönettel tartozunk a pályázat megszervezőinek, a Szlovák Irodalmi Alap munkatársainak, akik ezzel a nagy szám­mal, kedvező részvételi aránnyal bizonyos értelemben rácáfolni látszanak az irodal­munk zártságáról és érdektelenségéről keringő fámáknak. S ezekután szóljunk röviden a három díjnyertes műről és szerzőikről. Irodalmi pályázat 1995

Next

/
Thumbnails
Contents