Irodalmi Szemle, 1994

1994/12 - TURCZEL LAJOS: Szalatnai Rezső (1904 — 1977)

Szalatnai Rezső (1904 — 1977)

volt: Krammer Jenővel és Szerényi Ferdinánddal együtt pedagógiai munkát adott ki (A serdülőkor problémái, Pozsony 1932), s 1938-ban a Tátra Kiadó által megjelentetett Szlovenszkói városképek című kollektív munkában Lőcse történetét ő dolgozta fel.

A szlovákiai magyar irodalmi élettel Magyarországról is élénk kapcsolatot tartott, s az Irodalmi Szemlében több kitűnő hagyománytanulmánya jelent meg (Mécs László lírája, 1966/2; Scherer Lajos és A Mi Lapunk, 1969/3; Magyar változások fél évszázada, 1969/5 stb.). Néhány itteni írása (a Mécs-portré, a Magyar változások fél évszázada című esszé és az Egyszemű éjszaka antológiáról írt negatív kritika) heves vitát váltott ki. Az első esetben E. Fehér Pál támadta meg Szalatnait és az általa rehabilitált Mécset, s a vitában egy nagy tanulmánnyal is döntő módon Fábry Zoltán is bekapcsolódott (iVigyázzatok a nappalokra! — A Mécs-probléma és tanulságai, Irodalmi Szemle, 1966/7). A második esetben és azzal összeesően a Kisebbségben és igazságban című könyv tárgyában a támadás a felsőbb pártkörök sugalmazásával normalizációs szellemben történt, s a végrehajtója Bábi Tibor volt. A harmadik eset igazi szabályos irodalmi vita volt: az Egyszemű éjszaka költői verses replikákkal, kritikus barátaik pedig polemikus cikkekkel utasították el Szalatnainak azt a nézetét, hogy a kisebbségi költőnek nincs erkölcsi joga a túlzott formai kísérletezésekre. Ebben a megfogalmazásban Szalatnainak még úgysem volt igaza, hogy ő bátor harcosként élt át egy olyan helyzetet, amikor a szlovákiai magyarság itteni léte elveszettnek látszott. De ha azt mondta volna, hogy a költőinknek-íróinknak a művészi önmegvalósításuk, kísérletezéseik mellett a megmaradásunk ügyét is segíteni illik és kell, akkor én igazat adtam volna neki.

Szalatnai Rezső kivételesen nagy egyénisége az irodalmunknak, s a mai ínséges könyvkiadási viszonyok között is megérdemelné, hogy sokrétű életművéből egy jó válogatás minél előbb napvilágot lásson, s egy hozzá méltó monográfia készüljön róla.