Irodalmi Szemle, 1994

1994/11 - GÁGYOR JÓZSEF: Szerelmi-erotikus szimbólumok a mátyusföldi gyermekjátékokban és mondókákban

Szerelmi-erotikus szimbólumok.

Kert, kis kert (113).

Egy kis kertet kerítettem,

Rózsafával beültettem.

Szomszédasszony szőke lánya Rászokott a rózsafámra.

Bejelentem a bírónak,

Még a bíró is azt mondja,

Leányt illeti a rózsa,

Legényeket a bimbója.

Asszonyokat a kórója,

Az is csak a legszároza,

Embereket a tuskója,

Az is csak a leghantosa. (Nagymácséd)

A rózsafának (férfijelkép) tehát van rózsája (női jelkép), ennek pedig bimbója (a leány jelképe), ami a legényt illeti meg; a rózsa elszáradt szára, kórója (az idős férfi jelképe) az asszonyt, tuskója (az idős asszony jelképe) pedig az idős férfiembert illeti meg. A nyelvjárásban a tuskó jelentése: 1. a kivágott kukoricakóró földben maradt csonkja, 2. kukoricacsutka.

Meggy, meggyfa. Minden piros gyümölcs a női genitáliák jelképe lehet. (B-60) Hajlik a meggyfa, nagy az árnyéka,

Alatta vagyon barna menyecske,

Akit szeretsz, kapd el! (Vágfarkasd)

A „nagy az árnyéka” felhívja a figyelmet arra, hogy nagy fáról van szó (életfa, világfa).

Számsorismertető mondókánk is említi:

Egy — érik a meggy. (Zsigárd)

Az „érik a meggy” kifejezés a lány nemi érését jelenti. (140)

A juhok (libák) feltételezhetően a női pubes jelképe, a görbebot pedig férfijelkép.

Oda, ott. Az erotikus helyszín konkrét megnevezésének kikerülésére használt határozószók. (272) Számsorismertető mondókánkban is valószínűleg ilyen jelentésben szerepel:

Négy — oda bizony nem mégy. (Tallós)

Vagy:

Négy — te oda nem mész. (Zsigárd)

A népi mondóka szerint az örmös (’örvös’) galamb a következő eseményt kürtöli világgá:

Kis Péter, szegény,

Megszúrta Katát,

Térgyen fölű,

Ködökön alú,

Ott! (Tallós)