Irodalmi Szemle, 1994

1994/11 - GÁGYOR JÓZSEF: Szerelmi-erotikus szimbólumok a mátyusföldi gyermekjátékokban és mondókákban

Gágyor József

Pad. (269) Szintén az Egy — megérett a meggy kezdetű számsorismertető mondókában fordul elő:

Hat — ropog a pad. (Felsőszeli)

Égj' másik változatban a ropog helyett a hasad igét találjuk. (Zsigárd) A ropog és a hasad a nő jelképes defloráciőját, a szüzesség elvesztését jelenti.

Rózsa, rózsafa (318). A szeméremajkakhoz való színbeli és alaki hasonlósága tette meg a női külső nemi szerv, ill. a fiatal lány, a szerető szimbólumává. (8) Erről árulkodik az alábbi lakodalmi kurjantás is:

Menyasszonyunk kicsi kertje,

Piros rózsa nyílik benne.

Piros rózsát leszakítom,

Megesküszik a menyasszony. (Nagymácséd)

A rózsa leszakítása deflorációt jelent.

A következő kiolvasóban is megtaláljuk:

Ettyem-pettyem, pitypalára,

Szól a rigó kiskorába.

Hess, hess, kismadárka,

Szállj a rózsafára,

Ingó-bingó rózsa,

Te vagy a fogócska! (Galánta)

Népdalaink tanúsága szerint ez a fa (világfa) „fordítva áll, alul van a teteje, ami azt jelenti, hogy nem e világon, hanem a túlvilágon van, ahol minden fordított (a gyermekek is fejjel lefelé jönnek a világra)”. (109)

Szalonna (15). Az Egyedem-begyedem, tengertánc kezdetű kiolvasóban:

Kenyér mellé szalonnát,

Szalonnához jó bicskát,

Megrakni a hasikát. (Pered)

A „megrakni a hasikát” magára az aktusra utal. Népi folklórunkban a szalonna felvágása a szüzesség elvesztését jelenti. (15)

Névre csúfolóban:

András,

Ropog a pallás,

Lopják a szalonnát, üsd le a derkát! (Tallós)

A padlás feltételezhetően a női felet jelképezi, a házasságon kívüli szerelmi együttlétről van szó.

Szilva, szilvafa, ezüstszilva. Formai hasonlóságon alapuló szimbólum, akárcsak a hal. A szilva a vulva, a szilvamag a clitoris. (B-45)

A szimbólumok ismeretében az alábbi kiolvasó nem igényel magyarázatot:

Tűri Mári meg a Muki,

Ketten mentek szilvát lopni.

Tűri Márit megfogták,

Mukit elszalajtották. (Nádszeg)

A Tűri Mári önmagáért beszélő név.