Irodalmi Szemle, 1994
1994/11 - ANDOR CSABA: Ki írta Az ember tragédiáját?
Ki írta Az ember tragédiáját? Mikszáth sokakat hozott kellemetlen helyzetbe a híreszteléseivel s persze nyers stílusával is. Ma sem könnyű eldönteni, hogy a különböző vitákban kinek milyen mértékben lehetett igaza. Elöljáróban csak kettőt említenék ezek közül: a Gracza- polémiát és az Egy magyar nábob vitáját. Mint ismeretes, 1883-ban Mikszáth egy elbeszélést jelentetett meg A mi hőseink címmel, s abban a Hont megyei gerillavezérről, Gracza Antalról és társáról, Záhony Istvánról írt a legkevésbé sem hízelgő hangnemben.1 Mikszáth írása mélységesen felháborította Gracza Antal húgát, Kultsárné Gracza Annát, aki levélben kérte Brankovics Györgyöt, hogy írja meg Graczáék hiteles történetét. Az ellenkönyv rövidesen elkészült, s Brankovics ugyancsak A mi hőseink címmel jelentette meg Graczát és Záhonyt bemutató munkáját.2 Ismertebb az Egy magyar nábob körül kialakult polémia, amelyben maga Nagy Iván ítélte el a Mikszáth által terjesztett legendát.3 Mikszáth ugyanis Jókai életrajzában azt írta, hogy a kékkői várúr, báró Balassa Sándor (1745—1832) harmadik házassága, s az abból született gyermek, báró Balassa Antal (1822—1877) adta volna az ötletet a regényhez.4 Nagy Iván, aki Balassa Antalt személyesen is ismerte (mellesleg Balassa Madách Imrének évfolyamtársa volt Pesten, majd 1859-ben az ő elnökletével alakult meg Nógrád megyében a gazdasági egyesület5), a család életének számos részletét egybevetve Jókai regényével, elvetette Mikszáth elgondolását. Ebben az esetben nagyobbrészt mégis Mikszáthnak lehetett igaza. Értesüléseinek felszínessége azonban már a Jókai életrajzban is tetten érhető. Báró Balassa Sándor harmadik felesége ugyanis nem Tary Ilona volt, mint ahogy a könyvében írja, hanem Kiss Ilona; bizonyság rá a hölgy gyászjelentése.6 Mégis, a szőrszálhasogató (s az irodalompszichológia iránt talán hajlott kora miatt kisebb affinitással rendelkező) Nagy Ivánnal szemben itt Mikszáthnak kell igazat adnunk, amennyiben az ötletet (és csakis az ötletet) mégiscsak ez a rendhagyó házasság és gyermekáldás adhatta Jókai regényéhez. A fennmaradt gyászjelentésekből ugyanis rövid számolás után kitűnik, hogy Balassa Antal születésekor az apa kb. 77, az anya kb. 17 (!) éves volt, az eset tehát elég rendhagyó volt ahhoz, hogy híre menjen, találgatásokra adjon okot, s a híresztelések nyomán Jókainak ötletet, kiindulást jelentsen készülő regényéhez. Palágyi koncepciója Ilyen előzmények után nem csodálkozhatunk azon, hogy Nógrád és Hont megyének az előbbieknél ismertebb alakjairól is különféle hírekhez jutott, ill. különféle híreket terjesztett Mikszáth Kálmán. Inkább az a különös, hogy Az ember tragédiája szerzőségéről szóló történetének mindmáig nem ismerjük az autentikus forrását, jóllehet Palágyi úgy utal a híresztelésre, mintha az publikus formában történt volna. De lássuk, hogyan is került Mikszáth Kálmán neve kapcsolatba a Madách szerzőségét kétségbe vonó híreszteléssel! Palágyi Menyhért monográfiájában olvashatjuk: „De ami talán súlyosabb beszámítás alá esik még, az Bory Lászlónak egyik hátraha
