Irodalmi Szemle, 1993
1993/9 - OZSVALD ÁRPÁD: Temetés
Temetés kellene még, kellene... belerajzolni, hogy fényes ezüstben ragyogjon e könyv utolsó, sárguló lapjai között. Temetés Gregorián ének úszik a levegőben, elcsuklik a basszus, elakad a fájdalmas, végtelen j aj szó... A krematórium üvegfalán át látni a néma fák megrendült, remegő lombjait... Egy régi barátot temetnek s egy picinyke madár kíváncsian tekint a virágokkal borított koporsóra... A szomorú, könnyes dallam a madárral együtt a tölgyek legmagasabb ágára rebben...
/