Irodalmi Szemle, 1993
1993/9 - N. TÓTH ANIKÓ: Özönvíz
N. TÓTH ANIKÓ • • Özönvíz i. Z. Ágnesnek egy este könnyezni kezdett a szeme. Könyvét leengette az ölébe, fejét megtámasztotta, pihenni próbált. Ujja hegyével szétnyomott néhány könnycseppet a szeme sarkában. Nedves lett a szemhéja. Amikor az arcbőrén kellemetlenül csiklandozó patak indult, keresett egy zsebkendőt. A fehér vásznon árulkodó fekete festéknyomok maradtak. Aludni kellene, gondolta, de lelkiismeret-furdalása nem engedte pihenni. Nem szűnt a könnyezése sem, ezért egy csomag papírzsebkendővel mégis a hálószobába vonult. Férje az óvatos mozdulatok ellenére is fólébredt, átnyúlt és végigsimogatta az arcát. Ne sírj, motyogta gépiesen, aztán ellenkező oldalára fordult, és csakhamar újra egyenletesen lélegzett. Z. Ágnes a szemét sem tudta lehunyni. Elkeseredetten forgolódott nedves párnái és zsebkendői között egészen hajnalig. Amikor férje reggel az óracsörgésre nagy nehezen magához tért, csodálkozva nézte az asszonyt. Ne sírj, mondta neki. Nem sírok. Csak könnyezik a szemem, már vagy tíz órája. De majd elmúlik. Túl sokat dolgoztál, állapította meg a férfi. Z. Ágnes azon a reggelen nem mert a tükörbe nézni. Gyerekkorodban sosem sírtál, mondta az anyja a telefonba, amikor Ágnes délután felhívta. Akkor se, ha megpofoztalak, ha megütötted magad, ha nem kaptad meg, amit akartál. Az apád temetésén sem sírtál. Nem szoktál te sírni, mondta a barátnője szokásos kávéjuk fölött, cigarettafüstbe burkolózva. Nincs is időd rá. Még sosem láttalak sírni, tűnődött férje vacsora közben. Tudom, tudom, ez nem sírás, csak könnyezés. Hiszen semmi okod rá. Miért sírsz, anya, kérdezte a gyerek. Nem sírok, kisfiam. Csak fáj a szemed1 Nem. Nem fáj a szemem. Hát? Hát nem tudom. Ne sírj, anya, mert akkor én is szomorú leszek. Ne légy szomorú. Menj szépen játszani. Z. Ágnes nagyon fáradt volt. A fürdőszobában kellemes, langyos vizet permetezett magára, hogy az idegen, rohanó vízcseppek között elvegyüljenek a könnyei, de így is érezte a belső hideg víz lassú szivárgását. Holnap menj el orvoshoz, mondta a férje a sötét hálószobában.
