Irodalmi Szemle, 1993
1993/7-8 - HAULITUSZ ANIKÓ: Meseelemek eredete
HAULITUSZ ANIKÓ be a házakba. Ha megtagadják tőlük a kenyeret és a tejet, vészt hoznak a határra, átkukra szélvész kerekedik, jégeső, zápor veri el a szőlőket, ők gerjesztik a villámot és mennydörgést. Ilyenkor a nép sötét felhőkben véli látni alakjukat, széttárt köpönyegben, nyitott könyvből olvasva, olykor ismét sárkányon ülve. (6. ábra) Garaboncosok olyan gyermekből is válhatnak, akik egy, két vagy három foggal születnek, s a bába elmulasztotta azokat kiszedni. Ezeket az ellenséges felek, a zaz a gonoszok hétéves korukban elviszik, mindenre megtanítják, és azután szolgálatukban tartják a bűvös tudományra. Hatalmuk leginkább a kiolvasásban rejlik, amihez a bölcsesség könyvét hívják segítségül. A boszorkány Honnan eredeztethető a megnevezés? Valószínűleg a török bosurkan szóból, mely bosszantót jelent, mivel a boszorkányok jobbára az emberek kárára törekszenek: a gyermekeket, felnőtteket iparkodnak megrontani, s mint ilyenek valóban bosszantók. Elnevezéséről Pálfi a következőket írja: "A turáni ősvallásban volt egy hiedelem, mely szerint ha egy holt lélek hazalátogat, s hozzátartozóit álmukban megnyomja vagy megcirógatja, az akkori nyelven bisirgálja vagy bizserkéli, az ilyen lelket bisirkának vagy boszorkánynak, törökül basírkának nevezték." (Makra Sándor Mágia, Magvető, Budapest 1988, 238—237. o.) Mit tart róluk a hagyomány? "A boszorkányok gyakran ismert emberek (itt az ember alatt asszony is értendő), akik állattá tudnak változni, elragadják az embert, elszívják a tehén tejét, megbénítják az embert, elcserélik az újszülött gyermeket stb."(Nagy Olga: A táltos törvénye, Kriterion, Bukarest 1978, 123. o.) "Az ördögök, boszorkányok forgószél alakjában jelennek meg. A népmese szerint a hős az alvilágban kardjával belevág a forgószél közepébe, így semmisíti meg a boszorkányt." (Nagy Olga: i.m. 102. o.) Berze Nagy János szerint a boszorkány az ördög női mása. De a népmesei és hiedelmi anyagból az tűnik ki, hogy inkább a párja, a felesége. Lehetséges, hogy azért húzódozotta boszorkányt megtenni feleségének, mert a mese és a népi hiedelem általában "vén boszorkányról" beszél. Csakhogy ott van a családjukban a leánya is, a "Szépboszorkány". Ennek bizonysága, hogy Stith Thompson Kotif Indexében külön számot ad a fiatal, illetve a vén boszorkánynak. G 200 = Witch (boszorkány), G 229.5 = beautiful witch (azaz "szépboszorkány"). Megtaláljuk kódszámai közt a boszorkányt úgy is, mint az ördög feleségét: G 303.11 = the devil's wife. Ugyancsak kódszámot kapott az ördög fia: G 303.11.2 = the devil's son. Valamint az ördög lánya, aki azonos a szépboszorkánnyal: G 303.11.5 = the devil's daughter. Tekintettel arra, hogy Stith Thompson a világ népmeséiből áhította össze Indexét, adatai nemcsak általánosan ismertek, hanem azonosak is. A népmesében az adott szó szentsége, a szómágia mindenkit kötelez az ígéret megtartására. Még a boszorkányt is, aki igyekszik ez alól a kötelessége alól kibújni: "Egy gyergyótölgyesi mesében a boszorkány nem akarja kiadni a próbák el
