Irodalmi Szemle, 1993
1993/7-8 - HAULITUSZ ANIKÓ: Meseelemek eredete
Meseelemek eredete A három varázsszámot abból a hármasságból is eredeztetik, miszerint az ember megszületik, él és meghal. 4 — végtelen tér A kelet-nyugat, észak-dél vonal a végtelen tér szimbóluma (+) a mágikus felfogás szerint. Vagyis a négyes varázsszám (életfa) egyenlő a végtelen térrel. E primitív értelmezésben az indiánok felfogása szerint: "Upulelo napisten a négy világtáj ura!" (Lips János, i. m. 307. o.) 5 — az ember szimbolikus ábrázolása Ez a szám az öt ujj valóságát véve alapul szimbolikusan az embert jelenti. Az öt ujjról szóló régi felfogást Kiss Bálint adja elő: “Az öt nevének jelentése betű szerint ez: ott a tenyér vagy a tévő. Tekintve, hogy a kézen levő öt ujjak azok, amelyek tesznek, cselekszenek legtöbb munkát.” (Makra Sándor: Mágia, Magvető, Budapest 1988, 100. o.) László Gyula említi, hogy a paleolitikumban alig van emberábrázolás. Ez azért lehetséges, mert az ősember az öt ujj szimbólumában jeleníti meg az embert. Varga Zsigmond szerint: “Az ötös számolásnak vitathatatlan nyomai maradtak fenn az urál-altáji nyelvekben." Ötön túl a számok variálásával manipulál a primitív elme. Ezzel fejezi ki a földön túlit. Az ötös számsor kibővítésére a varázsszámok variálása ad lehetőséget. Például: ha az ember kimozdul a földről, az univerzum középpontjából, megszűnik földi léte. Az ötös lezártságát tehát a földi élet jelenti, az ember földi léte megszűnik, miután kimozdul a világegyetembe. (5 + 5 = 10) Ennek a módszernek az alkalmazásával fejthetjük meg a szerencsétlenséget jelentő tizenhármas varázsszám értelmét is: 5 + 5 + 3 = 13. Az ember élete megszűnt a földön (5+5), csak a végtelen időben (3) létezik. Ugyanúgy feladja az antropocentrizmust az 5 + 4 + 4 = 13 esetében: az ember elmozdult a végtelen térbe, azaz halott. Ha az ember földi életének jeleit vizsgáljuk, megkapjuk az antropocentrizmust: 3 + 4 + 5 = 12. (A végtelen idő és tér középpontjában áll az ember.) A hetes varázsszám értelmét mágikus értelmezés szerint Magyar Adorján így indokolja. “A hét nem értendő számtanilag, mert ez a vogul nyelv szerint egyértelműen “sok" jelentésű. A "hétoldalú" tehát “sokoldalú", helyesebben “kerek" értelmű. A nap háza és sapkája is kerek." Példaként megemlíti: aki a nap mosdójában megmosakszik, hétszer szebb lesz, mint volt! (értsd: sokkal szebb lesz) (Makra Sándor: Mágia, Magvető, Budapest 1988, 97. o.) A hetes varázsszám illusztrálására sok példát lehetne felhozni. A sámándob rajzán mind a holdból, mind a csillagokból hét sugár tör elő. A sámán is hét lépcsőt vájt a jurtasátor tartóoszlopába, azon megy fel a felvilágba eksztatikus állapotban. Az égig érő fán trónoló planétaistenek is heten vannak. A hetes számmal kapcsolatban végül megemlíthetjük még az asztrológiát, amely már a tudományos kutatás elveit tartja szem előtt. "A Hold kb. hét nap alatt jut el egyik negyedétől másikig. Teljes körútját a Föld körül kb. 28 nap alatt írja le. Ősidők óta a holdmozgás, a holdfázisok szolgáltak alapul a hónap és hét beosztásához." (Makra Sándor, i. m. Baktay E. nyomán, 99. o.)
