Irodalmi Szemle, 1993

1993/1 - KAREL KOŠÍK: Harmadik München?

Harmadik München?

Napjaink aggasztó jelensége: a cseh értelmiségiek tömegesen vásárolják, nyíltan dicsérik, sőt közülük egyesek még el is olvassák Peroutka Budovaní stá tu (Allam- építés) című könyvét, s közben az állam szétesőben van. Meg volt-e írva az 1989-es év novemberi egének csillagaiban, hogy a közös állam hamarosan megszűnik? S vajon ez a folyamat úgy játszódik-e le, mint valami természeti csapás, melyet az emberek tétlenül szemlélnek, s nincs lehetőségük, de kedvük sem arra, hogy beavatkozzanak, vagy pedig halandó emberek művéről van itt szó, s ezért előtérbe kerül a bűnösség, azaz a szándékosság, a nemtörődömség, az elavult maradiság kérdése?

A cseheknek a szlovákokkal kapcsolatos állásfoglalásai

1.

Az önálló Csehszlovákia a történelmi cseh állam felújításával alakult meg 1918- ban. Ehhez a cseh államhoz csatlakozott Szlovákia. ("A cseheknek történelmi joguk van az általuk létrehozott állam önállóságára. Ezenkívül természetes és történelmi joguk van Szlovákiának az új államhoz való csatolására." T. G. Masaryk: Nová Evropa, 160. o.)

A csehek magától értetődőnek tartják, hogy felújított államukhoz Szlovákia csatlakozik, hogy felújított államukhoz hozzácsatolhatják Szlovákiát, s így egy új államalakulat keletkezik, Csehszlovákia.

Maga az államalapítási aktus és annak indoklása magában hordozza a kettős értelmezés hibáját. Ez a kettős értelmezés, amelyet sohasem tisztáztak, és soha fel nem oldottak, minden későbbi bonyodalom forrása, és egyúttal a fenyegető, ma már megvalósuló széthullás oka.

A cseh politikusok többsége számára Szlovákia sohasem volt probléma és megfontolandó dolog, inkább mindössze olyan valami, ami magától értetődő, s a moralizálás, kioktatás és gyakran még a pökhendi szemlélet tárgya is.

Amint az köztudott, 1938-ban a nyugati nagyhatalmak magára hagyták: elárulták szövetségesüket, Csehszlovákiát. Erre a történelmi eseményre utalva, Kosík ebben az írásában az árulás szinonimájaként emlegeti Münchent. (Szerk.)