Irodalmi Szemle, 1993

1993/7-8 - MONOSZLÓY DEZSŐ: Ha valamit nagyon akarsz, az a halálra hasonlít

Ha valamit nagyon akarsz, az a halálra hasonlít piros kötésű Schiller-könyvek az olvasásra utaltak, csak az volt kü­lönös, hogy egy amerikai miért éppen német nyelvű könyveket zsúfolt egy kopott szekrénybe. Persze az is lehetséges, hogy vándorkiállításról lévén szó, országonként mutációsán építették fel Sok mindent elfelej­tett, bár egy fejek fölött lógó hatalmas koncertzongora fenyegetően belelógott az emlékeibe; ami azonban ennél is élesebben rajzolódott ki, az egy üvegszobába zárt meztelen pár volt. A fiatalember maga elé bámulva, meredt taggal ült, a nő, aki mellette feküdt, nem mutatott sem ingert, sem szenvedélyt Hogy bírják ki ezek órákon át, étlen- szomjan? Vagy ha nem néznek oda, titokban kapnak ennivalót? Hogy tud a férfi ennyi néző előtt ilyen felajzott állapotban maradni? Egyszer a vegyes szaunában ismerős nők társaságára várt s ahogy telt az idő, észrevette, hogy kétségbeejtően lekonyul összezsugorodik a fér­fiassága. Akárcsak abban az ostoba viccben a négernek a hideg víztől A készülődés izgalmában némiképp összemosódtak az asszociációi, helyesebben egyszerre többfélére is asszociált Hol a szauna emléke, hol a fogság részletei peregtek előtte, s együttes hatásukra bizsergett benne a reflexió. Nyelvében, hátgerincében érezte. Nehéz a nyájból kilépni, amíg a gazda ostorcsapása együttesen sújt le, nem fáj annyira, mint dideregve kilépni, kiosonni a sorból Az őr körbejár. Ők nyájként a körön belül Ha látótávolságon kívül kerül a katona, meg lehet kí­sérelni ingbe bugyolálva a fehérséghez igazodó mimikrivel a hóba lapulva tovább mászni Többen megkísérelték, egyiknek sem sikerült. Egy bizonyos távolságnyira kerülve megrémültek, nem mertek tovább mászni Jól tette, hogy akkor nem próbálkozott Most is körültekintőnek kell lennie. Kilesett a kémlelőlyukon, de nem látott semmit, a folyosón sötét volt. Egy darabig úgy érezte, valaki áll az ajtó mögött, s csak arra vár, hogy kinyissa az ajtót, akkor azonnal torkon ragadja. Ez a félelme gyorsan elpárolgott. Ha most kecskebak alakban kilépne, a rá leselkedő előbb vágódna hanyatt a rémülettől Nekiveselkedett az ajtónak, s egyetlen hirtelen mozdulattal kitárta. Ha állt volna mögötte valaki elsöpri a nagy lendület. De csend volt, és sötétség. Megállás nélkül rohant fel az ötödik emeletre. A padlás­kulcsot a szájában tartotta, s nagy üggyel-bajjal kinyitotta a zárat Belépve a padlásra, észrevette, hogy valami surrant Alighanem pat­kány. Ember alakban irtózott tőle, de egy kecskebak nem viszolyoghat a patkánytól Úgy látszik azonban, régi iszonyatokat sem lehet egyik napról a másikra levetkőzni Ha így van, akkor a többi emberszabású gondolathoz is ragaszkodni kívánt. Hiszen Csengéhez is ez a híd vezet. Meg különben is, emlékek nélkül nehéz életben maradni Az üressé­gérzet fojtogató és belülről tágít, szétroppan tőle a fej, talán a szív is. Ahogy végigtrappolt a gerendapadlón, meglehetősen nagy port kavart. Csak ne ütközzön bele semmibe! Nem szabad megsebesülnie, hiszen ki tudja milyen hosszú út áll elötte.Csupán a város széléig legalább háromszáz háztető. Lehet, hogy egyikről a másikra át sem lehet ugrani S akkor le kell ereszkednie az utcára, majd újra felkapaszkodni is­

Next

/
Thumbnails
Contents